A hétfőn sikerült elmennem a Nemzeti Színházba.Eredetileg csak május 3. vasárnapjára lett volna jegyem a Csíksomlyói passióra,de végül véletlenül sikerült megkaparintanom egy szabad helyet az Ember tragédiájára is.

Én eddig csak kétszer jártam színházban,ez volt a 3. alkalom.A sors pikantériája,hogy legutóbb,valamikor 2011 környékén szintén a Nemzeti Színházban néztem meg szintén az Ember tragédiáját.Ez a kor az Alföldi-éra hattyúdala volt.Az esti gimis osztályommal mentem.Semmire se emlékszek belőle,csak arra hogy nagyon nagy sötétség terjengett a rendezés pedig gusztustalan volt.

Az Ember tragédiája vonzott is,meg nem is.Tudtam,hogy szerepel benne,de nem volt tiszta számomra,hogy kit is alakít benne.Tartottam tőle,hogy csak epizódszerepe van.Aztán megtudtam,hogy ő Lucifer,vagyis az egyik Lucifer a sok közül mert a darab pikantériája a Lucifer-túltengés.És a jelmeze is olyan gyönyörű.

Fél órával hamarabb értem oda.Kicsit körbenéztem a színház nézők által is bejárható részén.Vannak kint portréfotók az intézmény színészeiről,de fájdalom,Nándiról nincs kint kép.Mondjuk többekről se.Nem igazán értettem a koncepciót,ami alapján kikerülhettek a képek.

Aztán beengedtek.Azt mondták,hogy egy bizonyos részen oda ülök,ahová akarok.Én az első sort választottam.A sportaréna-stílusú elrendezés miatt a nézők többsége a színpadon fölállított széksorokon ült,ott,ahol a régi időkben a díszletek álltak és a kellékek vártak sorukra.A rendes,beépített nézőtérnek csak az alsó egyharmadát nyitották meg.Én a színpadi részen ültem,szemben az eredeti nézőtérrel.A nézősereg zöme középiskolás diákokból és tanáraikból állt.Üres hely csak 1-2 akadt.Láttam,hogy tilos fényképezni,hogy a színház hivatalos fényképészének ne legyen konkurenciája(nehogy valaki művészibb fotókat készítsen Nándiról) és perecet is tilos a nézőtérre vinni hogy nehogy megdobálják a színészeket,ha rossz az előadás.No ezt szépen megmagyaráztam.A színészek már a színpadon kódorogtak,mikor mi,nézők elkezdtünk beömleni.

Nándorral való első konkrét élményem meglehetősen érdekesre sikeredett.Nagy nyugodtan leültem,és épp elkezdtem nézelődni,mikor hirtelen félmeztelenül kiugrott a széksorok közül a lábam elé.Nyikkanni se tudtam a sokktól.Ez aztán az élményszínház!Félmeztelen fiatal férfitestek testközelből!Ez a Vidnyánszky igazán ért ahhoz,hogy hogyan kell fogadni a műkedvelő nézőket.Nándinak még mindig megvolt a csodaszép haja,csak kontyba volt neki fogva.Ott,a színpadon öltötte magára a jelmezét.

Őszinte leszek,úgy jártam,mint a Tádé tengerimalac a madárijesztők báljában.A Mazsola és Tádé bábfilmsorozatban a varjú egyszer hozott jegyet Manócskának a madárijesztők báljára.Már nem emlékszem,hogy mi volt pontosan,de végül csak Tádét küldték el a bálba.Az esemény után Mazsola,a zöld malac izgatottan faggatta Tádét,hogy mi történt,de a kis tengerimalac csak azt tudta ismételgetni,hogy az egyiknek leesett a feje mert köcsögből volt.Velem is pontosan ez történt.

Mi volt az Ember tragédiájában?

Lucifer félmeztelen volt.

És még mi volt?

Hát Lucifer félmeztelen volt.

DE MÉG MI VOLT?!

Nem emlékszem...

Szóval,jóformán csak Lucifer félmeztelen testére emlékszem.Gyönyörű látvány volt,mikor egyszer a színpad fölötti állványra kapaszkodva lengetett egy égő fáklyát,és a teste sejtelmesen fénylett a sötétben.De azért volt rajta ruha is.A tollas fekete csodán kívül egy zöld,3 testőr stílusú öltözéket is viselt tollas kalappal a prágai színben meg egy fehér szerelése is volt(zakó,póló,nadrág). A prágai hacuka remekül állt neki,rettentően csinos volt benne és ahogyan a fehér harisnya feszült azokon a magassarkú cipőbe(1600-as évekbeli férfidivat) bújtatott kecses gazella-lábakon.Csak akkor terelődött el róla a figyelmem,mikor a bátyja,aki Ádámot alakította,teljesen meztelenül állt a színpadon(teljesen meztelen volt,de amikor nem tudta a textilt odafogni,akkor lekapcsolták a villanyt).

A darab természetesen modern stílusban lett megrendezve.A már-már szanszkritnak minősülő szöveg éles ellentétben áll a modern,puritán színpadképpel.A jelmezeket illetően korhűek váltakoztak az egyébbel,de a szürke '50-es évekbeli munkásruha bűnronda,vagy mondjuk rá,hogy nem az esetem.Az előadás helyenként zavarosan hatott,főleg akkor,mikor Rómát,Görögországot meg Egyiptomot egyszerre intézték el.Ádám nem jelent meg például fáraóként,hanem a Luciferek kalauzolásában ment végig,kihangsúlyozva ezzel azt,hogy voltaképpen ez csak egy álom.De volt,amikor Tankréd lovagként vagy forradalmárként jelent meg.Az előadás közben sok szemét keletkezett:könyveket és papírokat cincáltak szét,tollakat szórtak le és almákat zúztak össze.Néha a közönség soraiban derültség támadt,a londoni színben madzagon rángatva sétáltatott plüsskutya nagy kedvenc volt.

Az előadás végén fölbukkant maga az igazgató.Azt hittem,valami baj van.De csak díjakat osztottak ki egy,a darabhoz kötődő szpotverseny diák győzteseinek.Színházjegyeket,kulissza-bejárást és szállóigés vászonszatyrokat osztogattak.

Miután utoljára is meghajoltak a színészek,gyorsan siettem a ruhatárba,hogy minél előbb a művészbejáróhoz érjek.Szerettem volna találkozni Nándorral,és tudtam,hogy legközelebb,mikor anyával megyek,erre nem lesz lehetőségem.Én voltam az egyetlen,aki ott akart toporogni.Rövid ideig várakoztam csak.Közben sorra ürült ki az épület és sokan köszöntek nekem a távozók közül,emlékszem,az egyik előadásban látott színésznő is köszönt.Furcsának találtam ezt,ez itt Budapesten nem szokás.Aztán kijött a bátyja egy lány társaságában(gondolom a barátnője vagy a menyasszonya volt). Megkérdeztem tőle,hogy bent van-e még az épületben az öccse.Azt mondta,még bent van,és hogy szólni fog neki telefonon hogy várom őt.No,gondoltam csak ugrat.El is fogja felejteni,amint beül a kis bordó autójába és elhajt.De nem,mert Nándi hamarosan fölbukkant.

Még mindig nehéz erről beszélni.Nándor kedves és kellemes személyiség.A Csíksomlyói passiós könyvben tényleg igazat mondtak róla a néptáncos lányok,nemcsak külső nyomás hatására nyilatkoztak róla szépeket.Míg csak képekről ismertem őt addig úgy gondoltam,hogy ő olyan,mint egy zsiráf.Szép,elmegyek és megcsodálom,de haza nem vinném.De most már nagyon is hazavinném.Talán még sosem találkoztam egy ennyire kellemes férfival.Mit férfival,ő nem is férfi,hanem egy tündér.Mert olyan éteri,és olyan kedves,mintha nem is ebből a világból származna.Mintha csak Tündérországból csöppent volna ide.Rá kellett jönnöm,hogy micsoda egy gengszter pasikkal hozott össze a sors eddig engem.

Szóval Tündérke lejött vörösesbarna csíkos kötött pulóverében és homokszínű vékony kabátjában,alul is viselt valamit,de arra már nem emlékszem mint az eltérítettek az ufók lábára,és mondta is,hogy a bátyja telefonált neki,hogy itt várja a művészbejárónál egyetlen egy darab rajongó.Vagy 5 percet beszélgettünk,aminek végén én vetettem véget,mert ha nem,lehet reggelig ott maradunk.Nem szándékoztam túl sokáig föltartani,mert ki tudja,mi dolga volt még neki akkor.Megemlítettem neki a rajongói oldalamat amit neki csináltam,köszönte szépen.Megbeszéltem vele,hogy a kompromittáló gyerekkori fotóit nem fogom föltölteni rá.Aztán még csevegtünk ilyen kis semmiségekről.Megígértem neki,hogy még visszatérek,mint a Terminátor.Készült közös fotó is,sőt mit fotó,kész fotósorozat amin úgy nézünk ki,mint valami boldog szerelmespár.Tényleg elég félreérthetőek lettek.Van nekem sok közös fotóm a 2000-es évek tiniidoljaival,de egyikre se mondanám azt,hogy szerelmespáros hangulata van.Azért is készült annyi kép,mert nem akart rossz minőségű fotóval hazaküldeni.

Látszódott rajta,hogy kevés ehhez hasonló élménye volt.Na most ez egy igazán különleges este volt a számára.Találkozott egy darab rajongóval aki csak miatta nézte meg az Ember tragédiáját és megtudta,hogy csináltak neki egy rajongói oldalt.Föl is írhatja a színház kéményébe korommal.Ő még nagyon tiszta és ártatlan,nem egy S.Buci.

Én annyira,de annyira boldog voltam hogy ettől egy másodperc alatt kivirultam.Legszívesebben sosem váltam volna el tőle,mintha a lelkem egy darabkája lenne ott a színházban.Olyan volt,mintha mindig is ismertem volna.Az ember nem találkozik véletlenül bizonyos emberekkel.A Péklegénynél is hasonló volt a helyzet,csak ott kiderült,hogy negatív volt az előtörténet.Azt hittem,sose lenne hozzá elég kémiám,de ezt most visszavonom.De ó jaj,az élet egy kész tragédia.Az asszony tragédiája.Ó jaj,az imádott,drága Tündér már másé.Már az egyetem óta vőlegénye az egyik volt évfolyamtársának.Persze mindig akadtak olyan mindent elsöprő szerelmek,amikor nemcsak jegyességek,hanem házasságok is fölbomlottak,de kétlem,hogy Tündérke ilyen erkölcstelenségre vetemedne.Az nem ő lenne.Hogyan ülne be utána a templomba?Hogy ott hagyta a menyasszonyát egy új nőért?Ez nem fér bele az általa és a színház által képviselt Isten,haza,család stílusba.És hogy járna utána vissza a színházba?Melyikük menne el?Ez az egész egy nagy képtelenség lenne.Meg a másik,hogy olyan ritkán tudnánk találkozni,hogy el se tudnám szeretni,bár Isten ments,hogy ilyet csináljak főleg úgy,hogy ez az ő erkölcseibe nem férne bele.

És nincs az a fénykép vagy filmfelvétel,ami visszaadja az ő igazi szépségét és kisugárzását.Nem,őt nem fotókon kell nézegetni,őt el kell menni megnézni a színházban.A fotó az szinte semmi.A fotók alapján én is rosszul ítéltem meg.És tényleg olyan,mint egy tündér.A teste olyan karcsú,olyan éteri,mint egy látomás.A lábai oly szépek,hosszúak és kecsesek(amúgy legnagyobb megdöbbenésemre nem túl magas,de a képeken a lábai optikailag nyújtják az alakját). A haja egyszerűen gyönyörű.Az orra olyan kis finom,mintha papírból hajtogatták volna.És az előadás alatt láttam,hogy bár szinte nincs is anyajegye,de helyette van egy foltocska a csípőjén,amit én tévesen a köldökének akartam látni a passiós képeskönyvben,de gyanús volt,hogy anatómiailag rossz helyen van.A feneke meg természetesen egy kis fokhagymagerezd.Ó Istenem,és ezt a szépséget rejtegették eddig a színház 4 fala között?

És a bőre...Hogy Nagypapa szavaival éljek,minden finom és puha volt.A bőre olyan finom és selymes,mint egy virágszirom.Sokáig kerestem,hogy mi az,ami olyan puha itthon mint az ő bőre,és rá kellett jönnöm,hogy a virágok szirma az.

Az előadásban van egy jelenet,mikor a prágai színben Luciferként elcsábítja Évát.Igen,én is erre gondoltam hogy Évaként én se tudtam volna hideg lenni irányába.És minden elismerésem a színésznőé,aki képes megállni hogy ne csábuljon el igazából is.Én képtelen lenné rá.Én olyan színésznő lennék,aki folyton beleszeret az aktuális színpadi partnerébe,ha egy kicsit is vonzónak találja.Ahogyan ott a nyakát csókolgatta vagy mi a csuda,áááááááááááá...

Szóval látom még egyszer az idei évadban,aztán hosszú időre eltűnik,egészen szeptember valahanyadikáig.Ez aztán a tragédia.Lesz még a nyílt nap is,de az is csak szeptember végén.

Innentől kezdve Tündérkének fogom itt őt nevezni,hogy ne legyen annyira egyértelmű,hogy kiről van szó.