Ajjaj,anyának már agyára megy a gyereknevelés.Izé,miféle gyerek,nincsen itt már semmilyen gyerek,csak egy nagy,huszonéves cula.Akit föltétlenül meg kell nevelni.

Most a legújabb trend az,hogy mindig engedélyt kell tőle kérnem,és mindenben kötelező kikérni a véleményét,tőle,az egy személyes vének tanácsától.

El akarja hitetni velem,hogy benne megbízhatok.No persze!Hogy letorkoljon-dorongoljon?Annyi sütnivalóm már csak van.

Mit szólna ehhez a Sanyi-projekthez?

-Te hülye vagy!-kiabálná.

Az biztos,hogy hallani se akarna róla.

Mondjuk nem is kellene neki megmondani,ha bármi jó  kisülne belőle.Apának azért megmondanám.

Mindent összevetve szerintem inkább fegyelmezze az unokáját,rá fér.

Ez most egy őrült bejegyzés lesz,azt nem tudom,hogy fantasyba vagy tudományos-fantasztikus műfajba való-e,vagy a diliházba.

Amikor annál a valakinél jártam(ami tudom,hogy mai,materalista világunkban nem helytálló),attól megkérdeztem,hogy hogyan vehetném föl a kapcsolatot valakivel,akit most nevezzünk Sanyinak.Sanyi régi ismerős itt a blogon,egy meglepően jóképű fiatalember,aki külföldön éldegél egy hírhedt szigetországi metropoliszban,és mellesleg egy ismert ember.Szülőhazájában biztosan.

Szóval az a Valaki azt tanácsolta,hogy vadásszam le rajongói fórumokról az e-mail címét.Bevallom,ezt én kicsit hülyeségnek gondoltam.Ha ki is került valaha ilyen helyre a címe,akkor már régen biztonsági okokból megváltoztatta.

Sokat gondolkodtam ezen tavaly,majd elfelejtettem.

De pár napja homlokon csókolt a múzsa(vagy egy kisördög....),mint derült égből villámcsapás.Pedig én ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztam.E szerint vegyem föl vele a kapcsolatot...egy neten elérhető hozzátartozóján keresztül...Mivel Sanyinak nincs hivatalos arckönyve,se csicsergő csatornája,se semmije.Az a bizonyos Valaki szerint benne van az arckönyvben,de álnéven.

De két testvére biztosan fönt van....

Az elmebeteg tervem szerint írnék az egyik testvérének.A téma meglepő módon a művészeti tevékenység lenne.A "vegyél engem feleségül..."szöveg nem célravezető,itt ravaszabb módon kell bevenni a bástyát.Figyelmébe ajánlom fantasztikus képeimet.Úgy olvastam,hogy szereti a fura figurás képeket.

Persze a vállalkozás fölötte kockázatos.3 út van.

1.Nem méltatja senki se válaszra a levelemet.Erre van az,hogy örüljél,hogy ennyivel megúsztad,és nem lett belőle nagyobb baj.Természetesen ez nem változtat semmit.

2.Válaszra méltatnak,de a válasz nem olyan lesz,mint amilyet várok,magyarán mondva Útilaput kötnek a talpamra egy pár soros szívhez szóló izenetben. Természetesen ekkor is minden marad a régiben.

3.Pozitív választ kapok.Emiatt már lehet változás.

Kártyát vetettem a dologra,és meglepő módon nem is jött ki olyan rossz,mint amit vártam.A Kardok négyes tökéletesen tükrözte a jelenlegi helyzetemet.A Hold az érkező ábrándos impulzust.Kijött 3,személyre is utaló kártya.Tudatos szinten a Bot lovag jelképezheti a Sanyiról alkotott álomképet,a közeljövő Bot királya az lehet ő,de a remények és félelmek poszton ott virított a Kard királynő,ami bizonyos értelmezésekben gonosz,rossz akaró,ellenséges nőt jelképez.Lehetséges,hogy tudom ki ő,ő az,akit nem nevezünk nevén,vagyis Tudodki.Annyit elárulok,hogy közel áll Sanyihoz,és biztos,hogy nem nézne engem jó szemmel.A kártya szerint Bolond vagyok,mert vakon az ismeretlenbe ugrok,viszont a környezetemre kijött a Halál.Meghal a környezetem?Izé,ez hülyén hangzik.Szerintem azt jelentheti,hogy gyökeresen megváltozna az életem,vagyis meghalna az,ami most van.Amit 1 percig se bánnék.A közel jövőben ha nem is a Hangkerék,de a Szerencsekerék forog,erről gőzöm sincs,mit akar jelenteni.Fölemelkedést mutat-e,vagy bukást.A Szerencsekerék középkori ábrázolásain egy koldus nyomorog alul,fölfelé átlagemberek törekednek,fölül egy király,lefelé egy hasast dobó emberke.Király leszek-e,vagy koldus?Mi a franc ez az utolsó?A többit még úgy-ahogy meg tudom magyarázni.

Ha ebből bármi pozitív kisülne,akkor hetekig vagy hónapokig tudnám rejtegetni a dolgot,de egy ponton biztos,hogy borulna a bili.

A bili így borulna ki.

"-Szia,anya,holnap Londonba utazok Sanyihoz,mert érdekli a kontárkodásom.

-Mi?Hova mész te?Kihez?Sanyihoz?Te megbolondultál?

-De anya,már x hete levelezünk....

-Ez biztos egy csaló!Nem mész te sehová!Mit képzelsz,mi lesz az iskolával?Nem azért taníttat apád,hogy ezt csináld...."

Jaj....

Jöttem egy kicsit szontyologni,sajnos,én senkinek se szontyologhatok,mert nincs kinek.A nővéremnek talán,de szinte mindig az van,hogy ülünk a konyhaasztalnál,anya meg tőlünk egy békaugrásnyira a padlón ülve játszik a gyerekkel,miközben hallgatózik.Vagy,nővérem újabban rászokott arra,hogy a férjét is hozza magával,pedig az még régebben kijelentette,hogy nem akar hozzánk járni,mert hogy ő itt unatkozik,magyarán mondva itt nem tudja püfölni a computer-klaviatúrát.

Hát lehet így szontyologni?

A baj forrása,mint mindig,a saját anyám.Jó,én is egy kicsit ludas vagyok.

A probléma igen régi eredetű,az anya-gyerek jó viszonyt még valamikor 6 éves koromban rontotta el végzetesen anyám,mikor elkezdett velem tanulni,és kiderült,hogy milyen buta és lusta kisdiák vagyok.Mondjuk a butaság nálunk genetikusan öröklődik apai ágon,és én,pechemre,ezt örököltem.A nővérem anyánk okosságát örökölte,és én lettem a szép,de buta lány.

Anya ahogy öregszik,úgy lesz egyre problémásabb.Régen se volt egy könnyű eset.De tudom,hogy rossz tulajdonságai az öregedés miatt csak tovább fognak súlyosbodni.

Először is,nehezen bírom az egyre gyakoribbá váló hangulat és vélemény-ingadozásait.Az egyik percben kiabál velem,csúnyán összeveszik velem amiatt,hogy vajas vagy töpörtyűs legyen-e a pogácsa,majd a következő perceben már kedélyesen akar velem csevegni.Az egyik percben azon aggódik,hogy mi lesz velem,ha ő és apa meghalnak és én egyedül maradok,de a másik percben már azt kiabálja felém,hogy ez őt egy csöppet sem izgatja.Egyszer el akar költözni és itt hagyni minket,máskor pedig arról papol,hogy soha nem eresztené el én és a nővérem kezét.

Én ezt nehezen viselem.Most döntsön:vagy ez,vagy az.

Mondjuk tudom róla,hogy ő csak egy szájhős,amikor elválhatott volna még az elején apámtól,nem vált el,és sohasem láttam,hogy összepakolt és elköltözött volna tőlünk,pedig ezzel kiskorom óta fenyegetőzik.

A problémákat mélyíti,apámmal való rossz házassága,amiről persze nyilvánosan nem szabad kimondani,hogy rossz,mert "nincs jogom pálcát törni az ő házassága fölött"és arról bármi rosszat mondani.Aki mégis erre vetemedik,annak leordítja a fejét.Nekem az egyik legkorábbi kisgyerekkori emlékem az,hogy anya micsoda nagy erőfeszítéseket tett arra,hogy a külvilág felé a boldog,kiegyensúlyozott család képét mutassa rólunk.Pedig már 3-4 évesen is tudtam,hogy ez egy piszok nagy hazugság.Eleve ezt a házasságot megkötni se lett volna szabad a józan ész elve alapján.Tudom,hogy anyát gazdasági,anyagi meg családon belüli egyéb problémák kényszerítették arra,hogy összeházasodjon apával.De még két ilyen összeférhetetlen házaspárt nem hordott a hátán a Föld.A másik meghatározó kiskori élményem az volt,hogy a szüleim mindig a fejem fölött veszekedtek.Egyik a szoba egyik sarkában,a másik a másikban,és onnan acsarogtak egymásra.Miközben mi egy jópofa,boldog,jó anyagi helyzetű család voltunk-a faluközösség szemében.

Én 6 éves korom óta nem szeretem anyát,ez van.Sose szerettem az anyák napját,mert ott folyamatosan hazudnom kellett arról,hogy mennyire szeretem az édesanyámat,holott ez nem volt igaz.Tudom,ezért meg fog vetni a társadalom,de hát ők nem élnek együtt anyámmal.

A másik állandó feszültségforrás az,hogy minket(engem és nővéremet)anya iránta való föltétlen engedelmességre és alázatra nevelt.Ezért van az,hogy behúzott nyakkal,remegve és összegörnyedve félek tőle.Hú,ez most nem tudom hogy jött,ide,ez inkább a zsarnoki viselkedése miatt alakult ki.

Mivel anya zsarnokként uralkodik rajtunk(apán is)az van,amit ő akar,és nincs más vélemény,ízlés és álláspont,mint az övé.Ami persze szöges ellentétben áll az enyémmel.

Anya amúgy rendes,viszont rabságban tart bennünket és despotaként uralkodik fölöttünk.

Mondjuk azt sose bírtam benne,hogy olyan,mint egy olasz:folyton hangoskodik,és heves érzelmi kirohanásai vannak.Az ehhez társuló nagy virágos,harsány színű rokolyái és a csillogós,csillámos,flitteres ruhái az csak a cseresznye a tortán.Hát,időnként beválaszt olyan ruhákat és kiegészítőket....A csúcs az a kék leopárdmintás,aranycsillámos szuper slafrok(egyrészes női ruha)volt,amit Görögországban vett,és amiben úgy nézett ki,mint egy c típusú jósnő.Legutóbb egy nagy rézgombos rokokó pléboj zakó után epekedett.A használt ruha boltban,a Tádéban is olyan jól kiválasztja az összes nagy virágos,rikító színű szoknyát.Pedig tudtommal olasz ősei pont nincsenek.Csak kun és perzsa ősei vannak saját vallomása szerint.Perzsa felmenői Iránból érkeztek,kun ősei a kínai nagy fal árnyékából a 12.században.Viszont a mai napig látszódik rajta(az apján is látszódott)a származása.A kunok voltak hangoskodók,heves természetűek és harsány megjelenésűek(mármint erre a tipikus ázsiai,színes,csillogó ruhákra gondolok).

Egyébként mostanában tervezem,hogy lelépek külföldre dolgozni,hogy végre távol tudhassam magamtól anyát,legalább egy kicsit.Erre apa kijelentette,hogy még 3 évet kell tanulnom.Mi????Hány 100 éves leszek,mire szabadulok?Félős,sorsán változtatni nem merő harmincas leszek,mire kikeveredek az oskolából.Ne.Én világot látni,pénzt keresni és a sorsomon változtatni akarok,és nem a kis szobában kushadni egy életen át.Mire 45 éves koromra egyedül maradok,és emiatt végre befejezhetem a tanulást és felnőtt lehetek,addigra már egy mamlasz,gyáva nagy gyerek leszek.

Elegem van abból,hogy a szüleim által kijelölt kényszerpályákon mozoghatok.Ez a feudalizmusból itt ragadt "a szülők egy életre megszabják a sorsodat" figura.Ha ők eldöntik születésedkor,hogy orvos leszel,akkor akkor is orvos leszel,ha belepusztulsz,akkor is.

No mindegy.Ezt a harcot nekem kell megvívnom,nem a kapanyányi monyónak.

Elkezdtem művelni szerény kis kertemet.Fagykárom szinte nem is keletkezett idén,a rózsa és a tátika is teljes levélzettel áttelelt,a tátika ugyanolyan,mint tavaly ősszel,és már hozott egy csomó bimbót.A rózsát szerencsére sikerült elcipeltetnem anyával a halál sarokból,a kiskert azon részéből,ahol minden rejtélyes körülmények között kipusztul.A rózsa is a halálán volt,pedig vizet is kapott.Most ismét halálán van,pedig bimbókat is hozott,de megtámadta a lisztharmat.Lepermeteztem,de a helyzet elég reménytelen.

Az idén rekordot döntött a kék ibolya,jóval több nyílt ki,mint az előző években,igaz a teljesen lila virágszőnyeget még nem sikerült elérni.Az ibolya mellett szorgalmasan virágzott a lila virágú nagy csillagfejű talajtakaró növény  is.

Volt egy lila krókusz és egy szál hóvirág is.

A borostyánt,anya kedvenc növényét megint meg kellene csapkodni,de ezt csak akkor lehet megtenni,ha ő nincs itthon,mert különben a borostyán mindent megöl.

A páfrány az idén gyengének mutatkozott,de szerencsére már hozza az új leveleit.

Anya idén megtiltotta,hogy a kerítésen futó lonchoz nyúljak,mert milyen jó lesz úgy boglyasan,nem látnak majd be.De igen,az alsó,elöregedett és megkopaszodott részeken keresztül...Csak azért is megmutattam a loncnak,hogy merre fusson.Egyébként már két másik helyen is van loncunk.

Az íriszt elég csúnyán megrágták a piszok,undorító csigák.Sajnos az idén nem bírt kivirágozni.

Már virágzik a földi szamóca.

Vettem árvácskákat,kicsiket és nagyokat is Veresegyházán a piacon,mert akkor pont anya ott nyomogatott epedás ágyakat.Valamivel olcsóbb volt,mint ha itt Pesten vettem volna.Sőt,a közös udvarba is vettem árvácskákat,ha már anya annyira igénytelen,hogy nincs egy ezrese virágra,pedig már nem is cigizik,így megmarad egy csomó pénze.

A kertművelés miatt már megvolt a nagy összeveszés,mert az árvácskák után vettem két tő félfutó muskátlit és 6 tő pistikét.A pistike szép volt tavaly,azért döntöttem mellette.Eredetileg a közös udvarba,az ottani virágágyásba szántam őket,de anya feltúrta a közös udvart a füvesítés miatt,és az összes féreg a bolygatatlan virágágyásba menekült.Tövig le is rágták  a 4 árvácska gyökerét,amit oda vettem.Vennem kellett hát két új ládát meg virágföldet,anya nagyon örült neki.Szerinte túl sok a virág.Igen,van 3 láda miniárvácska,2 láda pistike,2 láda miniszegfű és 1 láda muskátli.Mindenütt virág van a kerítésen,kivéve ott,ahol a lonc már fölfutott.De legalább ha kinézek a konyhaablakon,szép virágokat látok,és nem kopasz fadeszkákat.

A szegfű ezidáig nem produkálta magát,mert tavaly,mikor valamikor decemberben megcsípte az első komolyabb fagy,tele volt virággal és bimbóval,és csak mostanra szedte össze magát annyira,hogy virágozzon.

A tátika sikeresen lefialt,és valami 5-6 gyerekét össze tudtam szedni,most óvodában vannak.Bár ha megjelenik egy újabb láda....anya kinyír.

Igaz anya eléggé nem törődik a kiskerttel,és annyira skót,hogy még egy zacskó földet se akar venni,de még egy 150 forintos palántát se.Felőle maradhatnának a kopasz ládák meg a kedvenc borostyánja.Igaz,a borostyán most legalább benőtte a csúnya,ipari,szürke betonkockákat,ami a kerítés talapzata vagy mije.

Van vadszőlőnk(anya nem szereti)és lila futó akácunk,egyenlőre mindkettő csak csemete,a vadszőlő csemete az egyik szomszéd udvarból lopózott be talán magként,a szelek szárnyán(?),a lila akác meg nem tudom,hogy került hozzánk.A páfrány biztos,hogy a szomszédból jött,mert ott van páfrány.Emlékszem,egyszer csak kidugta egy szál kis levelét a borostyán közül...

Körülbelül két éve vettem 2 liliom hagymát,tavaly mindkettő kinőtt,igaz,nem sokra mentek,de idén úgy tűnik,az egyik szép csöndben megmurdelt,de a másik fejlődése biztató.Sajnos az idén egyszer már megtámadták a levéltetvek,amik nagyon szeretik őt,de a liliom és én nem,ezért kaptak egy kis eau de raid-et,el is kábultak tőle örök időkre.

Ma nagy nap van,ami egyben jelzi is,hogy mennyire megöregedtem.Ma vagyok 3. éve szerelmes Rupertbe.Jelentem,hogy világrekord született "Én" kategóriában.Eddig a legkitartóbb "viszonyaim" mindössze 1,5 évig tartottak,és mondanom sem kell,hogy ezek mind plátói szerelmek voltak.A valós kapcsolataim még eddig se húzták.Egyikben se töltöttem el még 1 évet sem.

Az okokat csak találgatni lehet.

1.Öregszem.Ez a legvalószínűbb ok.A vészes öregedés egyik velejárója,hogy már biztonságra vágyom,és még véletlenül sem kalandra.Az öregedéssel együtt járó biztonság és családalapítási vágy lehet az oka mindennek,és ez lehet az oka annak,hogy Rupert hasonlít apámra,mivel úgy szocializálódtam,hogy a pocakos férfi jelenti a biztonságot és a túlélést.Egy biztos,elegem van a magas,vékony,lányos arcú fiatalemberekből,akik inkább tűnnek játékszernek a szememben,mint családapa-alapanyagnak.És valljuk be,Rupertben van valami családapás.

2.Lusta vagyok,befásultam.

3.Nem akad "jobb".Hát,igazából nem nekem gyártják a férfiideálokat a médiában.Ott vagy izmos pasik vannak,vagy nyüzüge,babaarcú fiúcskák,vagy pedig annyira átlagos kinézetű példányok,hogy észre sem veszem őket.

A Rupert love story még valamikor a történelem hajnalán kezdődött 2011 tavaszán.Mindenesetre a bogár már 2010 vége felé tudat alatt el lett ültetve a fejemben,mert akkor mutatták be a 7/1 részt.2010 őszén még nagyon szerelmes voltam valaki másba,aztán 2011 januárjában megkaptam a lesújtó hírt,hogy mégsem kellek neki.Borzalmasan magam alatt voltam,és ezután még vagy 1 év kellett,mire kihevertem.2011 tavaszán egyszer rákerestem Rupertre a neten.Már nem tudom,miért.Megláttam,hogy milyen jóképű fiatal férfi lett.Ennek dacára nem lett szerelem első látásra,először hallani sem akartam róla,hogy szeressem,nem akartam elfogadni.Ha eddig 10 éven át a szemem előtt nőtt föl a mozivásznon,és nem érdekelt,nem kellett nekem,akkor miért kellene pont most,mikor itt a vége.Aztán elkezdett oldódni kétségeim jégpáncélja.Egyre többször kerestem rá.Aztán láttam,hogy végül is hasonlít arra,aki elhagyott:nagydarab test,narancsvörös haj,halványkék szemek.Először csak egy pótszer,egy hasonmás volt számomra,semmi több,viszont ezáltal hatékonyan csökkentette a fájdalmamat.Aztán,mikor az illető személye és emléke kopni kezdett,átlényegült egy személyiség nélküli helyes arccá.Közben elkezdtem angolul tanulni,és bekövetkezett,amitől rettegtem:egyre több mindent tudtam meg róla,és ezáltal még jobban szerelmes lettem belé.Most már nem csak egy helyes arcot szerettem,hanem magát az embert is.A szerelem 2012 nyarán mélyült el igazán.Azóta nagyon boldog vagyok vele,és nem is hiányzik egy igazi kapcsolat az életemből.Persze közben próbálkoztam normális kapcsolatot is teremteni,de nagyon megbántam ezeket a próbálkozásokat,mert mindig rá kellett jönnöm,hogy Rupertet jobban szeretem bárki másnál.

Mindent összevetve mindegy,miért van ez,inkább élvezzem addig,míg jólesik.Nagyon sok minden köszönhetek Rupertnek,miatta lettem boldog és kiegyensúlyozott felnőtt.

És miért április 29?

Ez igazából egy kamu dátum,mert mivel a "viszony" fokozatosan bontakozott ki, így nem is lehet pontos dátumhoz kötni.Azért április 29,mert ezen nap éjjelén,2011.április 29-én álmodtam vele először.

Mostanában elég bizarr rémálmok gyötörnek.Ezekben rendszeresen azt álmodom,hogy Rupert és barátnője csúnyán összevesznek és szakítanak miattam.Ezeket az összeveszős-szakítós nagyjeleneteket úgy látom,mint egy filmet,én nem vagyok ilyenkor fizikailag jelen,csak látom.Georgia(a barátnő)ilyenkor elhord mindenféle kelet-európai xxx-nak.Angolul veszekednek,nem mindent értek belőle,de az a bizonyos B betűs,angol nyelvterületen rossz nőkre alkalmazott kifejezés gyakran elhangzik benne a lány részéről.A végén Rupert otthagyja,ő meg zokogva omlik össze.

Az álom továbbfejlesztett verziójában Georgia valahogy megszerzi a telefonszámomat,és fenyegető üzenetekkel bombáz.Tisztán láttam a telefonom kijelzőin a hívásait és az sms üzeneteit.Tele volt a telefonom az ő angol nyelvű fenyegetőzéseivel.Érdekesség,hogy a más telefonom van ezekben az álmaimban.A végén már mindig kikapcsolva tartottam a telefonomat.Ilyeneket irkál,hogy csak tudja meg,ki vagyok és hol lakok,mert megtalál és akkor jaj lesz nekem és hasonlók,meg a szokásos becsmérlés.Persze ezután letiltottam a számát,de tovább folytatta Rupert egyik lánytestvérének a számáról.Azt nem tudom,hogy neki milyen szerepe volt ebben,önként adta a telefonját és a számát segítségnyújtás céljából vagy Georgia elcsórta azt?Szerintem volt vaj a füle mögött neki is.Jó,a legnagyobb vajdarabka az én fülem mögött van ezekben az álmokban.Még a csomagolás is rajta van.Ráadásul egy családi kiszerelésű vaj van ilyenkor a fülem mögött,hiszen a történetben én játszom a gaz csábító szerepét,vagyis,igazából Rupert az,aki hagyja magát elcsábítani,mert ez mindig két emberes játszma.Rupert továbbra is folyamatosan veszekszik vele,hogy hagyjon már engem békén.

Itt mindig fölébredek,és reszketek a félelemtől,mert az egész olyan,mintha igaz lenne.

Az előzményeket,a megismerkedés körülményeit sose látom.

Egyébként én minden nap elalvás előtt kérem odaátról,hogy Rupert legyen a férjem és a gyermekeim apja,tudom,ez így most kissé őrülten hangzik.Van egy kívánságdobozom,oda is betettem már.A kívánságdobozba betett cetlikre írt kívánságaim közül több már valóra vált.

Azért olyan ijesztőek ezek az álmok,mert én már álmodtam olyat,ami már megvalósult.Még 2010 szeptemberében álmodtam egy személyről,akivel még ugyanazon év októberében,körülbelül 1,5 hónap múlva találkoztam.Pár apróságot kivéve minden egyezett az adott személy külsejével és életével kapcsolatban.Ezért félek.Mondták már nekem,hogy van tehetségem a jóslásra,és hogy ha foglalkoznék a képességeim fejlesztésével,akkor médium is lehetnék.Ha ennek csak a fele is igaz,akkor készüljek....Kártyán már több mindent megjósoltam magamnak,amik később bekövetkeztek.

Szerintem ezek figyelmeztető álmok.Mivel én őt kérem már egy jó ideje,most odaátról megmutatják,hogyan is nézne ez ki a valóságban.Így is akarom?

Mint írtam,az a másik dolog 1,5 hónap múlva bekövetkezett,bár erről nem hinném,hogy olyan hamar megtörténne.Lehet ez csak 1,5 év múlva következne be.

Most nagyon balfék dolgot fogok ide írni,ugyanis körülbelül negyed éve jártam egy jósnőnél.Úgy éreztem,hogy egyszer ki kell ezt is próbálni.Igaz,egyszer már voltam egynél előtte is,de az egy ordas nagy kókler,nevét most nem írom ide,mert nem akarom reklámozni.Úgy lökte a szép nagy családi házas,kutyás,2 szép gyerekes jól kereső férjes dumát,mintha könyvből tanulta volna.Akihez másodjára mentem,az nemcsak jós,hanem látó is,azaz ha kéred rá,filmként látja a veled kapcsolatos dolgokat,mint ahogyan én is látom álmomban azt a szakítós nagyjelenetet.Szerencsére nem a sablon jósszövegeket mondta.Rákérdeztem az iskolai pályafutásomra,arra,hogy mit fogok dolgozni(hát nem azt,amiről a szüleim álmodnak,hanem azt,amitől féltenek),és természetesen rákérdeztem a nem létező szerelmi életemre.Szerencsére kérdezősködés nélkül is csomó olyan dolgot tudott rólam mondani,amit elvileg nem tudhatott rólam és az életemről.Rögtön megérezte,hogy van egy idősebb férfi az életemben...na ő volt Rupert.Rákérdeztem a volt nagy szerelmemre,hogy visszatérhet-e még.Szerinte lehetséges,hogy visszajön,de nem 2-3 éven belül.Szerinte még mindig pozitívan gondol rám,de nem amiatt,mert az eltelt idő megszépítette a dolgokat,mert ahhoz még túl kevés idő telt el.Viszont az élete nem alakult túl jól.Befejezte az iskolát,hazaköltözött,és semmivel sincs megelégedve.Azt is elmondta,hogy sokat tudtunk volna tanulni egymástól egy kapcsolatban,de a viszony minden téren visszahúzott volna,és ráadásul csicskáztatott volna.Plusz nem túl szépeket mondott róla:túlzottan egoista,viszont önmagáért,önmaga vágyaiért és igazáért nem akar kiállni,gyenge,befolyásolható ember,azért is hagyott el.Az anyja szorosan a markában tartja és zsarolja,mert szerinte fia tartozik neki.Megismertem én a családját és az anyját annyira,hogy igazat keljen adnom a jósnőnek.Ezeknek az infóknak a tudatában megkönnyebbültem,és már jobb is,hogy nem lett ebből az egészből kapcsolat.Ha már ott voltam,drága Rupimra is rákérdeztem,szerencsére nem nevetett ki,legalábbis ott nem.Persze semmit se mondtam el neki róla.Szerinte sok közös vonás van bennünk és összeillenénk,jó kapcsolat lenne,amiben fejlődhetnék.Viszont ha most(azaz 2013 év végén)találkoznánk,nem jönnénk össze,mert még nem vagyok a vele való kapcsolatra szellemileg megérve(?????),de 2 év múlva már igen(persze a jóslásban nem szabad az időtartamokat komolyan venni,csak körülbelüli dátumként kell tekinteni rájuk,az én esetemben ez lehet 1 év,1,5 év de lehet,hogy 2,5 év is). Konkrétabbat nem tudott mondani.A jelenlegi kapcsolatáról annyit mondott,hogy jól érzi magát benne,tetszik neki,hogy a barátnője pörgős és vidám,de úgy érzi,hogy nem ő az igazi,és hogy 2-3 éven belül nem fog megállapodni(házasság,családalapítás).Rupert igyekszik fejleszteni magát,és nem biztos hogy színész,vagy csak színész marad.Vagy otthagyja a színészetet,vagy pedig mást is fog mellette csinálni.Egyébként már csinál is.És igen,ő mondta,hogy jó médium lehetnék,mert a képességem meg van hozzá.

Tervezem,hogy valamikor az elkövetkező negyed vagy fél évben visszamegyek hozzá.

Mondta,hogy majd figyeljem meg,hogy az elkövetkező pár hónapban mennyit fogok változni pozitív irányban.Nyitottabb,vidámabb személyiség leszek,a világhoz való hozzáállásom meg fog változni.Úgy meg fogok változni,hogy magamra se fogok ismerni.Csak néztem.He?Hiszen én mogorva és zárkózott vagyok.

Erre föl tényleg igaza lett neki.Pedig én nem követtem vakon a szavait,leírtam egy füzetbe,amit mondott,majd betettem egy fiókba,nem tekintettem rá életvezetési tanácsként.

Lehet,hogy ez az a változás,ami miatt alkalmassá válnék arra,hogy Rupi belém szeressen?

Így már érthető.Akkor nem értettem.

Tegnap elmélkedtem azon hogy,kiktől kellene Rupert családjából tartanom.Erre azt álmodtam,hogy az apjának szimpatikus lennék.Láttam,hogy ketten beszélgetnek rólam,és apja megemlíti,hogy jól döntött a fia,milyen szép és csinos ez a lány(vagyis én). Állította,hogy szebb vagyok,mint az előző barátnő,és hogy még ő is összejönne velem,ha fiatalabb lenne.Szerencsésnek nevezte Rupertet.

Lehet,hogy ezek hülyeségek,de jó volt kiírni magamból.

Már 67%-on áll az Enemy of man malacperselye.Igaz szomorú tény,hogy már egy hetük sincs a gyűjtögetésre.Egyre valószínűtlenebb,hogy összejön a kívánt összeg.Talán egy 70%-ot még összekapargatnak,de annál többet nem hiszem,igaz,a 25%-os várakozási mutatómat már így is túlszárnyalták.

Jaaaajjjj, de ..... az iskolát!

Először is...

1. Most már az én évfolyamom nyakába is belezúdították ezt a nemzetközi hetet, amikor idegen nyelven(többnyire persze angolul)tartanak órákat.

2. Kitalálták,hogy ezen kötelező részt venni,mert ha nem,megbüntetnek(???).

3. És láss csodát, hol kell jelentkezni?Abban a ...... nudli-ban! És itt kezdődnek a bonyodalmak.

4. Van ez a nudli(nem ez az igazi neve, csak eltorzítottam),amit eredetileg a levelezős meg estis meg nem bejárós diákoknak hoztak létre, de idővel a nappalisokat is rákényszerítették a használatára,igaz,még így sem használják elég lelkesen-panaszkodnak a tanárok.

5. Az iskolában van ez az olvasási hét, amikor minden diáknak kötelező elolvasni egy előre kijelölt könyvet,és abból egy 5-6 oldalas kis szösszenetet kötelező írnia.Én már tavaly átestem ezen, eléggé aggódtam miatta,mert az enyém(szokás szerint)nem lett valami túl jó és alapos munka,de végül SEMMILYEN visszajelzést nem kaptunk.

6. Szóval most nem kell regényt olvasni,viszont állítólag kötelező becsekkolni ezekre a nemzetközi előadásokra,és az élményekről egy 2 oldalas szövegecskét kell összehozni.

7. Megkérdeztem az egyik tanárt,hogy kap az a gazember valamilyen büntetést,aki ezt a cécót nem csinálja végig.Nem igazán tudta.Gondolom,nem akadt még egy olyan gengszter az iskolában,mint én,ezért még a büntetés sincs kidolgozva.

8. Azért nem vagyok én olyan gengszter,szívesen beülnék én nemzetköziskedni, meg írnék is szép fogalmazványt róla,csak ne a nudliban kéne jelentkezni.

9. Az egésznek a rákfenéje az,hogy nekem már vagy 2 félév óta nem engedelmeskedik a nudli,mi több,idegen testként,illegális behatolóként kezel.Jártam én már egy párszor az ügyfélszolgálaton,hogy csináljanak valamit,de továbbra sem tudok behatolni a nudliba a megadott jelszóval.

10. És a legrosszabb az,hogy ma van az utolsó határidő.Gondolkoztam rajta,hogy illegálisan fogok behatolni az előadásokra,megírom a fogalmazást, azt majd csak eljuttatom valakinek.De azt se tudom,hogy mikor lesz,csak annyit tudok,hogy a többiek szerdán mennek,azt  kész.Mondjuk 8 óra 30 előtt nem nagyon kezdenek el ott semmit se,de akkor is,mit üljek ott potyára órákat,van jobb dolgom is,például a tanulás.

Nem tudom,valahogy nem szeretek ide járni,és itt most nem a tanulással van a probléma, mármint azzal,hogy tanulni kell.A bajok ott kezdődtek,hogy nem bírtam visszaszokni a többiek közé a majd 4 hónapos nagy nyári szünet után.Mintha újra vadidegenek közé léptem volna be.Nekem egy hétvége is elég ahhoz,hogy elvaduljak azoktól az emberektől,akik közé amúgy rendszeresen járnom kell.Igazából nagyon antiszociális vagyok,majdhogynem enyhe autista.Borzalmasan zárkózott vagyok,nagyon nehezen nyitok mások felé,ráadásul a rossz nyelvek szerint mogorvának és enyhe fokozatú bunkónak tetszek lenni.Az tény,hogy legjobban magammal vagyok el.Olyan vagyok,mint egy földönkívüli,körülbelül úgy is tekintenek rám.Nem voltam én eredetileg mogorva tapló,csak a normális gyerekek túl sokat bántottak és csúfoltak,és 1-2 pillanatot leszámítva folyamatosan kiközösítés alatt álltam.Anyának 1,5 hónaponta kellett bejárnia és szólni a mindenkori osztályfőnökeimnek,hogy nevelje meg már az osztályát,mert az iskolába való járásom ellehetetlenült az állandó gúnyolódásuk miatt.Nagyon sokszor görcsbe rándult gyomorral kellett az iskola felé közelednem,és már abban a pillanatban nem éreztem magamat biztonságban,hogy kiszálltam az autóból vagy amikor átléptem a küszöböt.És most ugrik a majom a vízbe,ezek mind rendes,fehér,magyar családok gyerekei voltak,nem nem ma barnult gyerekek.Nem mindenkihez fűznek rossz emlékek,csak az a baj,hogy sose ők voltak a hangadók.

Ezt is megértük.1% híján megvan a kitűzött összeg fele,és még mindig van egy kis idő a gyűjtögetésre,ha jól emlékszem,körülbelül 2,vagy 2 és fél hét.Én azt hittem,sose szednek össze 25%-nál többet.

Most már pólót is lehet nyerni.Zoknit miért nem?Mondjuk szerintem nem sikerült túl jól a póló dizájnja,de ha ezt Rupert tervezte,akkor persze tökéletes és minden meg van bocsájtva.

Ma van a születésnapom.Már jó vén vagyok,így nem árulom el,hogy hány éves lettem.Szerencsére nem látszik rajtam az idő múlása.

Dobostortám van,a szülinapi ajándékpénzt még nem sikerült eltölteni.

Pont most van az idei tavasz eddigi legcudarabb időjárása,még szerencse,hogy ma nem kell kint áznom-fáznom.Mondjuk tavaly ilyenkor nyakig érő hó volt.