Jelentem,sikerült úgy beszélnem,mint Kossuth Lajosnak.Szerintem semmit se értett abból,amit én összehablatyoltam,de legalább hallhatta,hogy a magyar és az angol nyelv mennyire hasonlít egymásra,a kiejtés például majdnem ugyanolyan...Nem mintha én sokat értettem volna az ő beszédéből.Ráadásul szörnyen izgultam.A legértelmesebb kommunikációnk az volt,hogy vagy 5 percig bámultunk egymásra és mosolyogtunk.Egy kis képernyő-részleten én is láthatom magamat,ott úgy vigyorogtam,mint a vadalma.Nem is tudom,mikor voltam ennyire fölajzott állapotban egy fiatalember megpillantása miatt.Talán 5 éve?Igen,5 éve.

Azóta csak írásban csetelünk.Pedig én szeretném látni az arcát és hallani a hangját,de egyszerűen nem megy a beszéd.

Végül megemlítettem anyámnak,mert másnak nagyon nem tudom.Ő azonnal belelkesült:hívjuk meg a nyáron Magyarországra!Persze,beszélni se tudok vele...És egyébként is,az eddigi első és utolsó külföldi-gyerek vendéglátásunk is csak hetekig tartó mérgelődéssé fajult,pedig csak egyetlen napig volt nálunk apám egy régi,külföldi munkatársának a fia.Én szívesebben mennék Finnországba,főleg nyáron,de anyáék gondolom nem engednének,és bevallom,én is félnék menni.

Kihúztam belőle,hogy teljes neve Viljami,azaz Vilmos.Így már érthetőbb a neve.Megtudtam,hogy a szülei 3 éves korában elváltak,és van pár,40-es éveit taposó féltestvére szülei különböző házasságaiból,kapcsolataiból.

Amúgy nem tudom,mi a fenét csinálhat naphosszat.Nem dolgozik,egy diáktanyán él(ilyen diákszállás nincs Magyarországon),baráti köre esik szét,mert szélednek szét szerencsét próbálni.

Belegondoltam.hogy vajon milyen átok ülhet rajtam.Örökké szerencsétlen vagyok a szerelemben.Szeretet nélküli kényszerkapcsolatok,csalárd rosszfiúk,reménytelen sztárszerelmek.Most meg Finnországig kellett mennem pár kedves mondatért,de a sorscsapás itt is közbeszól.Ennek a viszonynak körülbelül annyi az esélye az életre,mint a belső szervek nélkül született nyuszikának.

Semmiképpen nem akarok beleszeretni Viljámiba,mert:

- nem tudok angolul beszélni,vagyis rosszul beszélek angolul

- azt se tudom,milyen a nemi orientációja,van-e valakije

- a szüleim biztosnem engednének ki Finnországba hozzá

- nagyjából semmit se tudnék odakint dolgozni

- Viljáminak elég sovány az egzisztenciája

B.-vel más volt a helyzet.Magyarországon él,magyarul beszél,közel lakik,kacskaringós a haja és elvileg semmilyen akadálya nem volt annak,hogy összejöjjünk,ezért is éltem bele magamat annyira.

Ebbe nagyon nem kellene.