Nem jutottam el idén sehova se nyaralni.A telekre járogattunk meg egyszer voltam fürdőben azt slussz.A nővérem idén se akart velünk,pontosabban inkább anyánkkal a Balatonra menni,így inkább ők mentek ketten,jobban is jártak.Én nem tolakodtam,mert nekem ez túl nagy kiadás lett volna a bevételemhez képest,csak anyagi kolonc lettem volna a testvérem nyakán.

Augusztus 19-én,hétfőn megtettem az idei nyár legnagyobb luxusát,és elzarándokoltam Esztergomba.Nem,nem a Cs.P. hatására tértem meg,Tündérkémet mentem megnézni mindenki kedvenc passiójában.

Debrecenben,Zselízen és Gyulán nem tudtam megcsodálni,ezek túl drága utak lettek volna a távolság és az ottalvás miatt.Pedig általam eddig sose látott darabokban játszott.

Anya természetesen foggal-körömmel ellenezte a zarándoklást mert jaj,kislányom majd hazafelé éjszaka leüt hátulról a kalapácsos gyilkos!De aztán az előtte való szombat-vasárnapi telkes punnyadás után mégis úgy döntöttem,hogy megyek,nehogy megbánjam hogy elmehettem volna,de nem mentem.Eleinte még ígérgette,hogy elkísér,de jobb is,hogy végül nem jött velem.Igaz mindig is utálta a kényelmetlen hátizsákos kirándulásokat,csak azt szerette,ha autóval hozzák-viszik.

Az internetről és egy ismerős által megadott információkkal fölvértezve indultam útnak nem sokkal déli 12 után.Mindenemet beraktam egy hátizsákba.Vettem jegyet és könnyen megtaláltam a vonatot.Kellemes,új,klimatizált járat.

A vonat szélsebesen vágtatott velem,szinte csak negyed órának éreztem a nagyjából egy órás utazást.

A Bazilikát már messziről megláttam,igaz,nem hat olyan monumentálisan a vonatból mint autóval megközelítve.

Megérkezvén nyugtával dicsértem az addigi napot.Ettől kellett rettegni?Alig van messzebb,mint a telek!

A vasútállomáson egy viszonylag tiszta és kulturált vécé fogadott.Legalábbis a '90-es évekhez,a gyerekkoromhoz képest.A maiak lehet hogy lekicsinylik az ún. közvécéket,de az én időmben gyakori volt,hogy élien fészkelt az évszázados hálóban a sarokban,minden mocskos volt,lehetetlen volt lehúzni a vécét,sose volt vécépapír és kéztisztító,törött volt a vécékagyló vagy a csempe,stb.Sose szerettem idegenben vécére menni.

Aztán hosszú gyalogútra indultam Esztergom főutcáján(?) a plusz 35 fok körüli forróságban,állítólag ez a nap volt az idei nyár legforróbb napja,a forróságot csak tovább erősítették a kis,lekövezett,szűk sikátorok(de a bazilika dombján viszonylag tűrhető volt a hőmérséklet a sok fű és fa miatt) Egy 5-6 ágú kereszteződésben majdnem elvesztem.

Esztergom óvárosa nem a legszebbek közül való,bár hazafelé sétálva éjszaka láttam,hogy kicsit kijjebb van azért legalább egy szép sétálóutcájuk.De a szűken vett belvárosban sok a sorsára hagyott öreg ház,amiket se föl nem újítanak,se le nem bontanak.Csak állványozzák őket.Láttam legalább 1 új társasházat és egy épülőt.Az új ház egyik nagy,padlótól a plafonig üvegablaka mögött volt a macskamennyország.Egy hatalmas mászófa odúval,mászókákkal közvetlenül az ablakhoz állítva hogy cicóka mindent jól lásson ami az utcán történik.Egy igazi leshely.

Voltam már egy párszor itt,egy évvégi osztálykiránduláson,1-2 családi kiránduláson és legutóbb 11 éve apával egy téli napon körbesétáltuk a bazilikát.A régebbi időkből csak a Csülök csárda rémlik,igaz apa az éttermekbe szeretett kirándulni,más nem érdekelte.Egyszer egy István,a király szabadtéri előadást is megnéztünk a bazilika előtt,a még 2005 előtti időkben.

A váras újságban olvastam,hogy az előadással párhuzamosan van egy középkori vursli is a dombon a Bazilika mellett.Persze kirakodóvásár is volt,mert shopping nélkül nem élet az élet.Én otthon elhatároztam,hogy maximum ásványvízre vagyok hajlandó pénzt kiadni(otthonról vittem Ron Weasley-stílusú szendvicseket de abban a dög melegben semmi étvágyam se volt,csak ittam).Még a hűtőmágneseket is otthagytam,igaz,vérző szívvel.Bár ezeknek is jól megkérték az árát,a kevésbé luxi 500,a luxi 1000 ft volt nagyjából.De majd még visszatérek,több pénzzel,stabilabb anyagi háttérrel és veszek egy kilót mint Szabolcs bácsi Londonban.Mert hűtőmágnesből 1 kilónál kevesebbet nem érdemes venni.Vászonszatyrok voltak,valami pipacsos festmények vagy üvegképek meg mézes puszedli.Bár a kis kőházikókat azért sajnáltam otthagyni.Olyanok voltak,mint a porcelántemplomom,csak mészkőből meg hát sokkal nagyobbak is voltak bár érdekes lett volna hazavonszolni őket főleg banyatank nélkül.

Itt még egyszer elmentem a múzeum vécéjébe kemény 150 forintért.Ez is rendben volt.

A vursli nem igazán kötött le.Kisgyerekek rugdostak István király korabeli nyugati lovagokat,egy királyné mesélt valamit a gyerekeknek meg egy fantasy hastáncosnő táncolt.

Bementem a Bazilikában mert az részben ingyenes.Nekem nem esetem a klasszicizmus,az egyik legsivárabb,legunalmasabb építészeti stílus napjaink modern építészete mellett.Egy nagy ásítás a középkori bazilikához képest.A Bakócz-kápolna gyönyörű és ahhoz képest,hogy mennyit rongálták,egész jól néz ki,csak a faragott oltárkép néz ki cikin,arra fájdalom ránézni.Benéztem a kegytárgyboltba is,itt is voltak jóféle hűtőmágnesek,itt is kell majd 1 kilót vennem.

A Bazilika egyébként renoválás alatt áll,de még épp hogy csak elkezdték fölállványozni.Az elején az oszlopok félig bevannak,ez az előadás alatti kivetítésnek mondjuk nem tett jót.Rá is fért már,de ez csak azért lehet mert jövőre lesz az eucharisztikus fesztivál vagy mi a csoda.Bár az igazi az lenne,ha lebontanánk a jelenlegit és visszaépítenénk a középkorit ilyen Neuschwanstein-féle stílusban.Persze lebonthatjuk úgy is a mostani bazilikát hogy aztán újra fölépítjük egy kicsit odébb.És lennének az új bazilikában Jézusos ábrázolások is,ismerek is egy tökéletes modellt hozzájuk.

Körbefotóztam a bazilikát.

Aztán gyorsan jött a délután öt,és megpillantottam Tündérkét!A bazilikával szembeni utcából lépkedett föl a lépcsőn.Egyedül volt.A Gyuláról ismert piros szalagos szalmakalapkája volt rajta zöld pólóval,kék farmer térdnadrággal ami láttatni engedte szépséges lábait.A tavalyról is ismert fehér edzőcipőjét viselte,hátán egy sötétkék táska.A gyönyörű haja szabadon kunkorodott a vállaira.

Először a dedikálós-könyvárusos sátorhoz ment,üdvözölte a könyves hölgyet,kicsit beszélgetett vele.Volt ilyen dedikálás a helyszínen,a tavalyi képes albumot lehetett volna aláíratni a színészekkel meg Cs-ról szóló könyveket vásárolni,de ez elég rosszul lett megszervezve,sok ember szerintem nem is tudott róla.

Aztán a játéktér mögé ment,köszöntötte a háttérmunkásokat,majd eltűnt a bazilika jobb oldalában lévő sátortáborban,ahol a fellépők készültek.

Legközelebb csak a dedikáláson láttam.Kb.öten-hatan jöttek el dedikálni,bár elég nagy melléfogás volt 1,5 órával az előadás kezdete előttre tenni.De ő legalább ott volt meg a bátyja.Annyira izgatott lettem hogy majdnem elájultam az asztal előtt mint egy viktoriánus kisasszony mikor meglátott egy igazi fiatalembert.De semmi gáz,rengeteg egészségügyis volt kivonultatva,minden emberre esett legalább kettő belőlük.Bár én lettem volna a legegyedibb eset hogy nem a kánikulától,hanem egy fiatal férfitól vesztettem el az emlékezetemet meg persze az eszméletemet is.Tündérkém hosszasan dedikálta a könyvemet és végre megtudta,hogy mi az utónevem mert eddig ezt se tudta.A leírt szövegben a legszebben az én és Jézus nevét írta le.Örültem,hogy még 10 hét után is megismert.

Aztán sikeresen kiválasztottam egy nem túl jó helyet a füvön de mindegy.

De legalább láthattam,hogy Tündérke hogy tornázik.Fogalmam sincs,hogy szokott-e ilyet csinálni más előadások előtt is.A színészek öltözősátra előtt csinálta az út közepén,jól láthattam.Aha.Megjelent a NŐ,és gyorsan ki kellett csavarnia pár százados tölgyet tövestül meg eldobálnia pár obeliszket hogy mutassa,hogy ő milyen erős férfi.Egyébként nagyon szép,domború mellizmokat növesztett magára a nyáron.

Jött a barátnő is,és nem túl kedvesen nézett rám.Valószínűleg már megtudta valakitől,hogy ott vagyok.Ráadásul ki voltam öltözve mint Sz.Pista Jézus nevenapján vagy mint egy angyal,de hát látott a Nagy Ő,és őelőtte nem lehet akármilyen rongyban megjelenni.

Továbbá remélem,hogy rosszul láttam,de mintha Tündérke elég sokáig lesett volna engem egy tujabokorból.Vagy vajon kit nézegetett?Kit várt?És miért pont a bokorban?Azt azért az ember észreveszi,ha sokáig nézik,én is így vettem észre őt,a tujában bujkáló székely parasztlegényt(már át volt öltözve).

A produkció kezdetéig intim részleteket tudhattam meg egy telt idomú asszony másik duci hölgynek előadott nyaralós monológjából mi szerint hogyan nyaraltatta őket Görögországban a családi maffia ami semmit se engedett nekik megnézni,de mézet azt kellett venniük Jorgosz nagybácsitól.És persze senkinél se tehettek panaszt mert mindenki családtag volt.

Az előadás csodálatos volt és kétszer is elsírtam magam mert Tündérkém olyan meghatóan játszott.Az anya-fia jelenetek a gyöngéim.Különleges hangulata volt a csillagos égnek,a csivitelő fecskéknek és az óránként megkonduló harangoknak.

Lehet már rosszul emlékszem,de mintha a magas színpadról is arrafelé tekergette volna a fejét,ahol én ültem.Véletlen lett volna?

Az előadás végét derült égből lecsapó tűzijáték(itt ezen a napon tartották az augusztus 20-i tűzijátékot) és Boldogasszony-anyánk himnusz zárta.Én is tudtam a többiekkel együtt énekelni hála Heffner Attila táltossámánnak,akitől először hallottam ezt az éneket.Volt kenyérosztás is,haza is hoztam belőle,és olyan jól sikerült az osztás,hogy még a veres hangyáknak is jutott belőle amik nagyon szent életű jószágok voltak,nem is csíptek.Bezzeg a telken lévők!

Ezután már nem reméltem,hogy még egyszer találkozok aznap vele.Néztem úgy 5 percet a tűzijátékból,aztán siettem haza,le ne késsem az utolsó vonatot.

Aztán megláttam őt a mobil kakasülő előtt ácsorogva.Csak elköszönni akartam tőle meg elmesélni neki,hogy az akkori legfrissebb kerületi lapban ő volt a megfejtés a keresztrejtvényben,de aztán túlságosan is belelendültünk a beszélgetésbe.Megkérdeztem,hogy van a kép,amit még júniusban adtam neki,mondta,hogy az öltözőjében.Jó,haza nem vitte,de a színházban úgyis többet tartózkodik,mint otthon.Végig sokat nevetett és szüntelenül mosolygott és igyekezte mutatni,hogy ő milyen egy hangos,erős,domináns férfi.Úgy tűnik,szeret velem beszélgetni,bár biztos érdekes lehet neki egy,az ő színházi buborékjukon kívülről érkezett személlyel.

De aztán az anyjának enyhén szólva se tetszett a dolog.Szegényke,majdnem úgy járt mint szegény néhai megboldogult Csokigolyó,keresztanyámék templomgyöpi tacskója,akinek az lett a veszte hogy tiltott szerelemre gerjedt egy szuka iránt.Igaz,Csokigolyó sokkal-sokkal rosszabbul járt mert végül kínok között belehalt a románcba(a szuka gazdája leütötte Csokigolyót a nőstényről mikor össze voltak tapadva,Csokinak félig letépődött a micsodája,az orvos mondta,hogy vissza tudja varrni de akkor egy sose gyógyuló seb lesz rajta ezért inkább elaltatták).Az anyja rákiabált,mint amikor egy kisgyerek rossz fát test a tűzre.Én akkor már gyorsan szedtem a sátorfámat.Ő még utánam integetett meg hogy várlak szeretettel majd a nyílt napon és úgy nézett rám,mint egy kisfiú,akinek elvették a kedvenc játékát.Nem nézhetett utánam addig,míg el nem tűnök a horizonton mert a barátnője rögtön rávetette magát hátulról mint egy ragadozó a zsákmányára.

Valamiféle ürességgel a lelkemben bandukoltam haza.Minden egyes lépés fájt,mikor távolodtam tőle.Míg a belvárosban jártam,legszívesebben visszarohantam volna hozzá,de tudtam hogy tilos.A belvárosban még óriási dugó volt,főleg az autók miatt.A beszámolók szerint 4000-en látták az előadást,én többre számítottam igaz a bazilika előtti tér nagyon kicsi.Az emberek hamar elfogytak mellőlem és egy pingvinező bácsit alig tudtam megkerülni a keskeny járdán.A rendőrörsnél eltévedtem volna,ha nem kérdezek meg egy tinédzserkorú párt.

Szerencsére vagy 45 perccel korábban kiértem az állomásra.Próbáltam enni,miközben az Anna and the barbies üvöltött a város túlsó végén a majdnem tele vakítóan sárga Hold alatt.Nehéz szívvel szálltam föl a vonatra ami oly lassan vánszorgott vissza Budapestre,mintha csigák vontatták volna.Legalább 2-3 órásnak éreztem az amúgy 1 órás utat.A nagy kivilágítás miatt szinte semmit se láttam az ablakon át.A hazaúton semmi érdekes se történt.Dorog magasságában hőzöngött egy vörösre égett szőkésvörös 14-15 éves proteingyerek,de egy negyvenes kopasz férfi gyorsan helyre tette.Elképesztő,hogy mennyi tini,sokszor 11-12 évesek is részegen tántorognak az éjszakában.Egyszer jöttem haza egy átlagos decemberi péntek éjjel egy társkereső estről(életem első és utolsó ilyenjéről)és akkor is ott dülöngésztek a 11-12 éves fiúk a villamoson.Nem hiszem el,hogy egy 12 évesnek alkohollal kell kieresztenie a fáradt gőzt péntek este.1-2 éve még berregve tologatta a kisautót és tejet ivott...De biztos csak én vagyok maradi.

A hosszúhétvégén sokan indultak útnak,köztük az a fiatal pár is,akik az aquincumi megállóban ültek éjszaka a rongybabaként ernyedő két 3 éven aluli gyerekükkel.

Budapestre érve méginkább fokozódtak az izgalmak.A nyugati téri aluljáróban se egy hajléktalan,se egy rossz arcú ember,se egy koldus nem volt,de még egy kalapácsos gyilkost se láttam,akiktől anyának féltenie kellett volna.Kongott az ürességtől.Rögtön föl tudtam szállni az éjszakai buszra,ami majdnem hazáig vitt.Az otthonomhoz közeli aluljáróban láttam egy 13 év körüli kis cigánygyereket,de az is csak átsietett az aluljárón.

Az utolsó szakaszon az utcán se rossz,se jó ember nem járt.

Anya már aludt,csak másnap tudta meg,hogy milyen ruha volt rajtam.

Elhatároztam,hogy ide még egyszer visszatérek,de valami kellemesebb időben.

Vonattal utaztam már máshova,sokkal távolabbra,de nem egyedül.Ez volt az eddigi legnagyobb távolság,amit egyedül tettem meg.

Az egész a vécézéssel együtt nem került még 2000 forintba se,de ha fölmentem volna mondjuk a várba a mesterségek ünnepére,már nem úsztam volna meg ennyivel(már 2010-ben is elég drága volt a kóválygási lehetőség ott).