Nemrégiben megint megpróbáltam igazi fiatalemberekkel ismerkedni.

Még Januárban ismertem meg egy velem egyidős példányt.Alig akartam elhinni,hogy válaszolt nekem,mert nem voltunk egy súlycsoportban.Magas,szőkés-barna hajú,trendi frizurás,állandóan öltönyben járó,kormány tisztviselő.Nagyon tetszett,hogy mindig öltönyben jár.Ráadásul Budán lakott,öröklött lakásban,igaz,Budának a kevésbé puccos részén,de azért mégiscsak Budán.Egy hétig leveleztünk a társkeresőn,majd jött újabb egy hét intenzív chatelés. Két hét után randit kért.A találkozás remekül sikerült,jól éreztem magam a társaságában,tetszett is,el is tudtam volna vele egy kapcsolatot képzelni,de neki sajnos én nem jöttem be.Utána még egy kicsit chateltünk,de a kapcsolat hamarosan elhalt.

A másik nagyjából kicsit korábban kezdődött,félhosszú,szőkés, szintén velem egyidős fiatalember volt egy vidéki kisvárosból,elég messziről.Sokáig álmai nőjének hitt,de miután kiderült,hogy a főzőtudományom kissé hiányos,rejtélyes körülmények között eltűnt.Rémes helyesírása volt.Élőben sosem találkoztunk.

A harmadikkal immáron ki tudja,hány hete levelezek.Mélyen vallásos(szerintem katolikus)fiatal férfi,eredetileg egy kis faluból származik,most Budapesten él,Kőbányán(jaj ne...).Ő írt rám.Úgy néz ki,mint apám fiatalon,csak hobó haj nélkül.Persze ő erről nem tudhat semmit,de kérem,nekem nincs apakomplexusom(na jó,Rupertnél volt egy kicsi).Állítólag van rajta egy kis plusz.Jaj.A vallással kapcsolatban volt egy kis vitánk,akkor reméltem,hogy kiábrándul belőlem,de nem.Az a baj,hogy ő gyakorló hívő,én meg nem.Istenhívő embernek tartom magam és szeretek templomba járni,de csak akkor,ha nincs mise és nincs ott semmiféle pap.Sajnos nem lettem belé annyira szerelmes,hogy a kedvéért aktív vallásgyakorló legyek.Én templomi esküvőt se akarok,ő márpedig biztos ragaszkodna hozzá.Nem tudom,hogy mit akar tőlem.Lehet,hogy már 3 hónapja levelezünk,de randit eddig még nem kért.A feléje irányuló érdeklődésem teljes hiánya nem zavarja.Talán úgy érzi,hogy ápolnia kell a lelkemet?

Többnek is írtam levelet,a kormány tisztviselőt kivéve senki se válaszolt vissza.Papamackók viszont szép számmal írogatnak,kaptam vagy 100-150 levelet tőlük.Egynek se válaszoltam.Halvány lila gőzöm sincs afelől,hogy honnan gondolják azt,hogy a pocakos, kicsit hájas,már huszonévesen apás külsejű férfiak bejönnek nekem. Lófxt. Nekem a magas,vasággyal együtt 40 kilós, nőies férfiak kellenek akik salátalevelet esznek joghurttal és jógáznak.Van a nyelviskolában egy tanár bácsi.Magas,vékony,áttetsző,picit hullámos sötétbarna haja és kék szeme van,rendkívül nőies és jógázik.A nemi orientációjáról és a párkapcsolati státuszáról nem tudok semmit.De szívesen "sunáznám".

A társkereső oldal,ahol fönt vagyok,az én generációmban tele van papamackókkal.Segítség,papamackó apokalipszis!Oké,lehet hogy ezek jó férjek és családapák lesznek,de...valahogy nem izgatnak föl.Akkor inkább a nem igazi pasik,ott nagyobb a választási szabadságom.

A kényszerpárkapcsolatot meg hanyagolni kellene.Most csak azért legyek együtt valakivel,mert nincs más?Csak nehogy széttört számítógép meg széttépett kábel legyen a vége.Hallottam róla ugyanis,hogy számítógép-szervizekbe időnként bekerülnek olyan szándékosan tönkretett,fizikailag bántalmazott gépek,amik tönkremeneteléhez nem fűz magyarázatot a tulajdonos.Az ilyen esetekben a féltékeny férj/élettárs/boyfriend veri szét a gépet,amin az illető nőnemű párja egy idegen(nem,nem a six pack élienről van szó)férfivel tart kapcsolatot,ne adj' Isten egy ismert személyre vagy kitalált karakterre izgul rá rajta.Szóval,kell ez nekem?