A ligetben

Ritkán járok a Városligetben,mert nagyon kiesik nekem a forgalomból,de most május elsején és gyereknapon is volt részem benne.

A május elsejei hosszú hétvégén majdnem abba a szégyenbe estünk,hogy sehová se mentünk,míg végül kihúztuk magunkat a Városligetbe.

Meghallgattuk a Poco Loco indián zenekart,amit előadják gigaslágerüket,a Héjja héjját,majd majdnem betévedtünk a Mezőgazdasági múzeumba,amiről úgy gondoltam,hogy május elsején ingyenes,de fenézett az lenni.Mindegy,anya gyerekkorában,én az előző munkahelyemen nézhettem köcsögöket,kapákat,ekéket és kaszákat rogyásig.

Hatalmas volt a zsibongás és a tömeg.Még olyan öregek is kijöttek,akik menni se bírtak.

Fölültünk két hintára.Bevallom,gyáva vagyok és tériszonyos,így kevés hinta jöhet szóba.Volt Star Warsos hinta is,de annyit nem ér meg az egész,hogy behányjak a halálfélelemtől.A Bosszúállós hintát pedig még nézni is ijesztő,kilengeti is,és meg is pörgeti az embert,igaz,ezek a hinták csak halovány kísértetek a gazdag országok csili-vili vidámparkjainak hintáihoz képest.Így maradt a klasszikus nagy körhinta,más néven ringlisspíl,amit lehetetlen volt kihagyni és a sárkánylovaglás.Szerintem azóta nem ültem kedvenc hintámon,mióta fölköltöztettek Budapestre.Kiskoromban a szülőfalum búcsújában lehetett hintázni,illetve néha elmentünk a lajosmizsei búcsúba is.Ez így jó volt,mert az egyik júniusban,a másik augusztus végén van.Arrafelé piros-fehér volt a hinta,és már egészen korán rákéredzkedtem,mikor megéreztem,hogy a nagyobb sokkal óriásibb élményt nyújt,mint a baba változat.És mindig kétszer mentem rajta,mert két menet tett ki élményben egy normális menetet.Imádtam hintázni ezen a hintán(most is) főleg alkonyatkor,amikor már sötétedett volt igazán izgalmas.Május elsején is kétszer akartam menni,de féltem,hogy anya mit szólna.

Aztán jött a sárkány,aminek üzemeltetője igen bőkezűen bánt a menetidővel,vagy 5 percig rázkódhattunk rajta,a körhinta ezzel szemben jó ha 2,2,5 percig ment.Ez ilyen mini hullámvasút,gagyi,de rám még ez is a frászt hozza.Az első félidő félelmetes volt,úgy sikítottam,mint akit nyúznak és az összes rozsdát leizzadtam a kapaszkodó fogantyúról,de a második félidő már kimondottan unalmas volt.

Már 1000 forintért lehet hintázni per menet.Puff,én még emlékszem azokra az időkre,amikor még 150-250 forintba fájt egy menet,Úristen,de öreg vagyok.Vagy csak az infláció túl gyors.

A sárkánylovaglás után elgémberedett lábakkal elbotladoztunk a kirakodóvásárba,ami a szöges ellentéte a Vörösmarty térinek.Hiába,ezt a pórnépnek rendezik.Még ennyi környezetszennyező,ócska vackot nem láttam.Tárgyak,amiket már eleve szemétnek gyártottak ócskaságukból fakadó sérülékenységük miatt,és tárgyak,amik már senkinek se kellenek,mint a szegény One Directionos bögre.Semmit,de semmit se tudtam volna vásárolni.Egy ember fölháborodottan beszélt az egyik árussal,hogy hogy képzeli annyiért adni azt a gagyi transzformerszt,hogy nem sül le a bőr a képéről,erre a kereskedő öntudatosan azt felelte,hogy ő ebből a minősíthetetlen gagyiból a legutóbbi vurstliban,Tatán egy hétvége alatt 800 000 forintot árult ki.Szóval az emberek veszik,mint a cukrot.A vásárt végig se néztük,pedig anya imád bazározni.

A hónap végén,gyereknapon végre revansot vehettem,és kétszer is mentem a körhintán,így helyrerázódott a bioritmusom.Unokaöcsém még talán nálam is gyávább,de anya fölhúzta a Speedy Gonzales arcocskájával díszített vadnyugati kis hullámvasútra.Amit később anyám fájdalmasan bánt,mert Speedy még a lelküket is kirázta a kemény metál kocsikban,hol a könyöküket,hol a bokájukat,hol a hátukat vágták hozzá a vasdobozhoz.Én már a földön állva,működés közben láttam,hogy ezt jobb nagy ívben elkerülni...Ennek bonyolultabb a sínhálózata,és van egy mély halálkanyarja,ahol mindig fölhangzott egy sátáni kacaj.Nővérem kérdezte,hogy mi a fene ez,miért van rá szükség?Kinek a hangja ez?Az Úré?Számára összeegyeztethetetlen volt az oromfalon látott aranyos arcocska és az a sátáni kacaj.Minden esetre vicces volt.Persze,ha fönt ültem volna,már nem lett volna akkora poén.

A Bosszúállós hintáról meg nővéremmel megállapítottuk,hogy az nem Bosszúállós,hanem Behányós.

Megint kihozták azt a hintát,amin giccses kerti székekben ülve,lassan körbe forogva fölhúznak az öreg nyárfák csúcsáig,hogy azt még nézni is rossz.

Volt egy Marilyn Moonroe-s hinta is,ahol úgy libegtek a kis esernyős gondolák,mint a fene.

Nővérem és unokaöcsém még fölültek egy dodzsemre is.Én nem szeretem a dodzsemet,mert ha bevadulnak rajta a 100-120 kilós,2 méteres apukák,akkor az ember simán elharapja a nyelvét és az ajkát,meg összeveri magát ann-blokk,ha ezek az óriási aputestek nekivágódnak a kocsinak.

Unokaöcsém kapott egy buborékfújós pisztolyt.

Még ettünk is,anya vett egy-egy lángost,ami meglepően finom volt,se sós,se égett nem volt.Nővéremék ilyen szirszarokat fogyasztottak,halálosan sós és égett krumplicsipszet meg vattacukrot.

Az egész rendezvény hatalmas területet ölelt föl,és rengeteg minden volt kicsődítve.Még egy jurtában is mentem egy kört,igaz nem volt benne semmi,csak fotók magyar és mongol politikusokról,pár prospektus meg egy mongol lány.Meg lehetett hallgatni jó kis mongol popzenét(M-Pop?)ami lényegében ugyanolyan,mint a japán vagy a koreai.

A katonai táborra már alig jutott idő,de bebújtunk egy harci izébe(borzalmas szűk és kényelmetlen) és anyaáék fölmásztak egy tankra.Pózolgattunk lőfegyverekkel egy pillanat erejéig,igaz,az unokaöcsém még ehhez is tartózkodó volt.

Láttunk pár pónit is,igaz,akkor pont nem dolgoztak.

Hazafelé már iszonyat forróság volt,én és nővérem úgy vánszorogtunk,mint a beteg legyek,engem meg még erős fejfájás is kínzott,ezzel ellenben anya úgy szaladt,mintha gumiból lenne,unokaöcsém meg állandóan izgett-mozgott,egy percre se állt le,folyton a járdaperemen táncikált pár centire az autó-és buszforgalomtól és még a forró betonon is volt ereje messzire szaladgálni és galambokat rugdosni.

Belegondolni abba,hogy mekkora szerzői jogi hisztéria van manapság a világban,hogy minden ember fut a pénze után,nemcsak a nagy filmstúdiók,hanem az egyszeri kis netgrafikusok is,addig egy ilyen vurstliban tobzódni lehet a szerzői jogok sárba tiprásában.Nekem kész élvezet volt.(Sátáni kacaj.)Az elmúlt 20-25 év összes népszerű filmes karaktere föl van pingálva a hintákra:a Keresztapa,Hupikék Törpikék,a Bosszúállók,Willy Wonka,a Disney hercegnők,a minyonok,a 101 kiskutya,Speedy Gonzales,a Star Wars szereplői,szóval,minden,amit csak akarsz.De van Marilynes,Rihannás és Lady Gagás hinta is,erről jutott eszembe,hogy Rihanna egyszer beperelte valamelyik nagy fast fashion céget,mert illegálisan dekorálták fotójával a pólóikat.Naná,hiszen az ismert karakter képével,nevével fémjelzett árura jobban vevők,mint az ismeretlen dizájnra.Szóval,szinte az összes hintást be lehetne perelni szerzői jogok megsértése miatt.Ez a gyakorlat még a vasfüggöny leomlása előtti időkből ered,mikor is itt,a volt szocialista országokban úgy garázdálkodtak a jogvédett karakterekkel,ahogyan nem szégyelltek.Úgy fröccsöntötték a leleményes garázsvállalkozó-kezdemények a jedi-bábukat,mint a sicc.Kiadtak SW képregényt is.És ezekből George Lukas egy ócska vasat se látott,de nem mintha sajnálnám érte,mert már régen betegre kereste magát és rettenetesen kapzsi embernek tartom.

Jó volt kimenni,mert ha mi nem erőszakoskodunk,a nővérem sose vinné sehová a gyereket gyereknapon,az is csak egy átlagos vasárnap lenne a besötítített lakásban,mint a többi.

És vajon milyen szám bömbölt,mikor kiérkeztünk?A szexi tanár néni.De még ennél is jobb volt,mikor a telkünk melletti település falunapján,ami félig amolyan megkésett gyereknap is volt,a "Törpilla mondd meg kérlek hány centi kell hogy elfogadjál" dalocskát ordíttatták.Hiába,nem elég korán kezdeni.A Törpillás esettől még most is csurog a könnyem,ha rá gondolok.