Apák napja

Már 4 és fél hónapja,hogy apa meghalt.

Természetesen sok minden történt azóta.Valentin napon temettük el,rózsaszín nárciszt dobtam utána a sztenderd fehér rózsákkal és kálákkal szemben a sírba,mert ilyen volt az utolsó virág,amit tőle kaptam névnapomra.

Először nagyon rossz volt kimenni a sírjához.Azóta voltam még egyszer,de akkor sem volt jobb érzés.

Kevesebb pénzből élünk,kevesebb vizet használunk(haláláig csúcsfogyasztóknak számítottunk a házban)és életünkben először lehet új ízekkel és ételekkel kísérletezni.A szobája azóta raktár lett,bár a berendezése még mindig ugyanaz.Anya a ruháit már régen elsikkasztotta(kevés ruhája volt),a könyvei közül a nővérem elvitte az Agatha Christie-ket.

Apa egyszerű ember volt.Autószerelő akart lenni,de mivel az apja nem ment el személyesen tárgyalni a mesterrel(és legfőképpen nem adott neki pénzt) ami valamiféle feltétele lett volna a tanulmányainak,így csak lakatosnak tanulhatott.Rövid ideig dolgozott is benne,majd egy biztosítóhoz került,végül a csirkés szakmában kötött ki.Területi képviselőként,egyfajta intézőként dolgozott az országot autóval járva,látogatva a csirketelepeket.Nagy vágya volt,hogy egy autót vezetve dolgozhasson.

Nem volt egyetemi diplomája,és nem tartott lépést a korral.Volt e-mail fiókja,de sose használta.Az országban az elsők között volt mobiltelefonja a munkája miatt,de telefonáláson kívül sose használta semmire.Élete utolsó munkás éveire lett egy GPS-e,azt néha használta,főleg határon túli munkaútjain,mivel gyakran járt Felvidék-Szlovákiába és Erdély-Romániába.Annyira nem haladt a korral,hogy még a videókazetta-lejátszó kezelését sem tanulta meg a '80-as években.De ennek ellenére még nyugdíj után is visszahívták dolgozni a több évtizedes tapasztalata miatt.

Imádta az autókat.Már gyerekként nyugati autókról álmodozott.De először motorral kezdett.Első autója egy tűzpiros Fiat 500-as volt,az volt a fiatalkori bohém autója,amikor még hosszú volt a haja.Majd jött egy bilikék Trabant és egy sápadtzöld Skoda,míg végre a rendszerváltáskor az elsők között váltott nyugati autóra.Igaz,becsúszott egy Mazda 323-as is(eredetileg 626-ost akart). Legtovább,19 évig egy Citroen Xsara volt meg.Az autókra sose sajnálta a pénzt.Mindkét pesti lakásunkból majdnem autó lett,vagyis a pénzt,amiből vettük vagy amiből befizettük a kezdő részletet,autó lett volna.Ebből a lakásból,amiben most ülve e sorokat írom,például alsó kategóriás Volvo,ez lett volna apa legfenszibb és legdrágább autója.Nyugdíjas éveire szeretett volna még egy autót.A kezdeti használt Audikkal és egyéb nagy fekete autókkal való kacérkodás után 2018-ban egy Suzuki Vitarát vett.Újat,mert végül mégis inkább olcsóbbat,de újat akart.Utolsó autóját mindössze negyed évig élvezhette(vezethette),mert a betegsége gyorsan ledöntötte a lábáról és kikezdte autóvezetési képességeit is.Az utolsó időkben már féltünk attól,hogy bevisz minket az árokba.De még meg bírta mutatni az egykori munkatársainak és egykori vidéki otthonunk lakóinak.

Bárhová el tudott vezetni és nem volt gond,ha több száz kilométert vezetve kellett ülnie.A locsolkodás elől képes volt egészen Csehszlovákiáig vagy Lengyelországig menekülni.

Azért a motorokat se vetette meg.Már kisfiúként kinézett magának egy motorkerékpárt,amit felnőttként meg is vásárolt.Igazából sose használta ki,és még az életében eladta,igaz,csak az utolsó évében.

Az életében a másik dolog,amire szintén nem sajnálta a pénzt,az az étel volt.Gyerek-és kamaszkorában sokat éhezett,mert az apja elitta a pénzt.Felnőttként csak 3-féle ételt ismert el:a pörköltet,a sült húst és a rántott húst.De lényegében mindenféle húst szeretett:zsíros hús,rakott hús,töltött hús,füstölt hús,sovány hús...úgy volt a hússal,mint Gombóc Artúr a csokoládéval.Gyűjtötte a különféle húsokat és nagy kollekciója volt belőlük amit 2 mélyhűtőben kellett tárolni.Az édességet mérsékelten szerette.Az alkoholt is kedvelte,abból is volt gyűjteménye és maga is állított elő alkoholt,bort és pálinkát.A gyümölcsök közül csak a szőlőt szerette mindenféle formában(de leginkább borként) meg a bogyós erdei gyümölcsöket.A kertben lévő fák közül is csak azokat becsülte,amik cefrét teremnek.Emiatt jópár új gyümölcsfácskát ültetett a telkünkre és a 2 öreg mandulafát is ki akarta vágni emiatt,de a betegsége megakadályozta a nagyobb fizikai munkák végzésében.A legzöldségesebb étel,amit kedvelt,az a krumplis pogácsa,más néven lepcsánka volt.Szeretett étterembe járni és ott sok pénzt hagyni."Mindenütt" evett,kivéve a boszorkánykonyhában,mert ott nem mert.Otthon is sokat főzött,természetesen csak húsételeket.Specialitása a zsíros-gombás-szalonnás-kolbászos tojásrántotta volt.

A ruházkodás egyáltalán nem volt fontos számára.Volt,hogy lyukas farmerban járt,míg anya le nem rángatta róla és ki nem dobta.A feslett nyakú ingeket is visszahozta a kukából mondván hogy jó lesz az még otthonra.Volt,hogy öv helyett színes bálamadzagokat használt.Amikor az első lakást vette a '90-es évek 1.felében,valaki pénzt akart neki adni,mert azt hitte,hogy ő egy szegény munkásember,holott pont akkor vett több millióért lakást.

Anyát alapos megfontolásból vette el feleségül.Nem volt szerelmi házasság.Mindketten nem kívánt gyerekek voltak és kifelé állt a rúdjuk a szülői házból.Amikor kicsi voltam,még sokat veszekedtek,de az elmúlt 20 évben már nem bírtak egymás nélkül élni.Minket nővéremmel nagyon szeretett,bár az érzelmeit sose mutatta ki,ő még amolyan régivágású férfi volt,az utolsó mohikánok egyike.A családját hibátlanul eltartotta,de sose érzelgősködött.Nekünk megvett mindenféle drága hülyeséget,a nővéremnek még lovakat is saját mini-lovastanyával.Kismotort és autót is vett neki,autóból legalább egyet.

Nem volt túl jó családi háttere.Nem kívánt gyerek volt,a szülei a nővérén kívül már nem akartak több gyereket,de mivel a szoptatást választották fogamzásgátlásul,így nagyanyám teherbe esett.Azt hitte,csak meghízott.A nővére kórházba került,ekkor tudták meg,hogy gyereket vár,és már nem lehet elvetetni(lehet akkoriban amúgy se lehetett az első hármat elvetetni,mert tilos volt az abortusz). Nagyanyám keservesen zokogott.Szóval lehet,hogy nem csak a magzat koros volta volt az egyetlen ok.A szülei a nővérét szerették,neki nem termett babér a családban.A gyerekkoráról alig mesélt valamit,ami amúgy is egy trauma volt a számára.Játékai nem voltak,a meleg,képlékeny aszfalttal gyurmázott.Strand helyett rizsföldeken fürdött.Este a temetőben üres konzervdobozokba rakott mécsessel rohangált a temetőben.A húsvéti locsolkodás is traumatizálódott nála,mert az apja akkor különösen berúgott és folyton elestek a biciklivel.A végén már megtanult ugrani.Az apja amúgy is úgy érkezett meg részegen haza,hogy csatt,bumm,puff.Ez volt,mikor a kerékpárral nekiütközött a kerítésnek és elesett.Emiatt utált locsolkodni,menekült előle.

Nagyon hiányzik nekem.Ő az egyetlen férfi,aki tényleg hiányzik.Sokszor eszembe jut,hogy fölhívom telefonon,a száma még mindig megvan.De aztán eszembe jut,hogy mégse tudom.Vagy hazamenve el akarom neki mondani,hogy mi történt velem.Gyakran álmodok vele.Anya fiatalabbik nővére szerint apa szelleme rajtam ragadt.Állítólag anyán is rajta ragadt a kistestvére,akit az anyja megöletett.Ő nagyon sírt akkor,mikor megtudta a hírt,mert ő szeretett volna egy kistestvért.A lelkek akkor ragadnak itt,ha valakit vagy valamit nem tudnak itt hagyni,mint a 2.exem nagynénjei és nagybácsija,akik a vagyonukat nem tudták elengedni és most is féltékenyen őrzik.Esetleg ha egy hozzátartozójuk nem engedi őket elmenni az érzelmi ragaszkodás miatt.Oka lehet még,ha úgy érzik,hogy van még dolguk itt vagy ha nem vették észre,hogy meghaltak,mert az túl hirtelen történt.

Mindössze 66 évet élt.Az anyja életkorából kiindulva még akár 20 évet is élhetett volna.De neki figyelmen kívül hagyott súlyos betegsége volt és manapság az emberek életkora is rohamosan csökken.

Állítólag az első év a pocsék,utána már jobb.