Nagy elhatározásra jutottam.Meg fogom mondani neki.Most a józan parasztok azt mondanák,hogy ismerve a körülményeket teljesen fölösleges.De mégis elmondom neki a jövő héten,hogy ne egy gyáva alakként haljak meg.A fotós tanfolyamra is többek között ezért jelentkeztem mostanság.

Természetesen alaposan körbejártam a témát kártyán is.

Először a tarotot néztem meg.Ez ugye egy durvább,negatív jelentésű lapokat is tartalmazó pakli.E szerint lesz siker,győzelem,ünneplés,de kimutatta azt is,hogy valami véget ér ezzel kapcsolatban.

Anyának vannak angyalkártyái.Ezekben a paklikban nincs negatív jelentésű lap,hülyén is nézne ki benne egy ördögös lap vagy egy angyalszárnyú csontváz.Az angyalkártya állandóan azt mutogatja,hogy Ő az én ikerlángom.Amikor ezt először megkaptam,nem hittem a szememnek,és őszintén bevallóm,egy jót derültem rajta.Sokszor estem már szerelembe és sokszor vetettem ilyenekre kártyát,de ez az ikerláng sose,egyetlen egyszer se jött ki.Nem is hittem benne sose.Én erről az ikerlángról mindig azt gondoltam,hogy ez csak egy mese krónikus szingliknek akiknek az ikerlángjuk olyan,mint másnak a képzeletbeli barátja.Egyfajta vigasz a mélységes reménytelenségben.

Szóval ikerláng.Azóta is ezt és ennek összes variációját mutogatják az angyalkártyák.Folyamatosan.De ez még a tarotkártyán is kijött.

Hogy bele merjek-e vágni,arra határozott igen jött.Vágjak bele,vállalkozzak rá,most tökéletes az időzítés,kérjem az angyalok segítségét.Abban lehet igazság,hogy most tökéletes az időzítés,mert ha várok még egy hónapot,még fél évet,még 1 évet még történik valami olyan tragédia,ami visszafordíthatatlanná teszi a dolgot.Megkérdeztem,hogy szeret-e engem,erre is az igen jött ki meg természetesen az új társ,az igazi,az ikerláng.Mutogatta még,hogy Cupido meg jutalmazzam meg önmagam,hát,végül is nagy szükségem lenne rá,de itt most nem tárgyi ajándékokra gondolok.Az angyalkártyák folyton a gyerekvállalás lehetőségét mutogatják.Örökké csak gólya,meg baba meg gyerek,az összes variációban.Aha,ha összejönnénk biztos rövid időn belül üldözni kezdene minket a gólya egy szakajtó kisdeddel.

Mióta felnőtt kezdek lenni,félek a karácsonytól,ezt majd talán egy másik írásomban bővebben is kifejtem.Errre az jött ki,hogy fölösleges aggódnom,viszonzott szerelem,Cupido,vonzás törvénye,öröm meg...esküvő...Ez meg mi?Esküvő?Persze,jó lenne végre egy igazán boldog karácsony.Végül is,sose volt párom pont karácsonykor.De az esküvőt kissé túlzásnak tartom.Bár ahogyan magamat ismerem,szerintem pár hónapon belül áldott állapotba kerülnék és aztán tényleg lehetne is esküvő rohamléptekben,mert Ő biztos nem akarná,hogy a gyerek házasságon kívül szülessen.Igaz,templomi esküvőnk nem lehetne,mert Ő az utolsó infóim szerint még meg sincs keresztelve,aztán gondolom se az első,se a második,se a harmadik,se a sokadik bérmálkozása meg áldozása sincsen meg neki,nekem meg csak keresztelőm volt.

Arra a kérdésemre,hogy miért van ez a sok gyerek,arra az volt a pofonegyszerű válasz,hogy új társ meg álruhás áldás.Végül is,logikus.

Próbáltam az Ő fejébe belelátni,mi szerint Ő arra gondol,hogy valami véget ér,de a többi lap alapvetően jó volt.

Egy másik,alig használt paklit is megnéztem,ott a karácsonyra kijött a lélektárs meg úgy általában a figyelem,az új szerelem,az ünneplés,az áldás.

Meg hogy biztos a fejlődés,meg megbízható az útmutatás.

Viszont számolni kell azzal,hogy lehetséges,hogy ezek az én titkos vágyaim.De hát ott figyel a vonzás törvénye és hát ha már ennyire vágyok ezekre a fönt leírt dolgokra,akkor hátha megvalósul.És már épp itt lenne az ideje,hogy az életem rendbe kezdjen jönni.

Ugye tavaly december első felében jártam a regressziós hipnózison.Az erre költött 5000 forintot a mai napig eddigi életem legjobb befektetésének tartom.Mert most már szűk egy év után kezd látszódni,hogy megszabadított a jelenlegi utolsó előző életem azon negatív maradványától,ami mint egyfajta átok nehezedett rám,ami miatt képtelen voltam továbblépni és egy normális párkapcsolatot kialakítani.Mert hát szeptember végén megismertem a Péklegényt,ez az élmény sodort el december elején a regressziós hipnózisra,amit már évek óta halogattam(anyám féltett is tőle,utólag kiderült,hogy miért),aztán december közepén sikerült fölvennem vele a kapcsolatot,de mint tudjuk,január elején egyik napról a másikra lakásfölújításra hivatkozva eltűnt.Én meg vártam rá,mint egy marha,majd egy hirtelen sugallattól vezérelve elkértem a telefonszámát a haverjától és így sikerült lezárnom a vele való nyűglődést február elején és rájöttem,hogy milyen egy kis piszok volt.Ezután a februárt egy olyas valakivel tölthettem,aki elindított engem a testiség elfogadásának útján.Ugyan ő eltűnt az életemből,de március közepén szintén egy hirtelen sugallatra ismertem meg Őt.Visszaemlékezve az első személyes találkozásunkra május elején,tényleg rögtön tudtam és éreztem,hogy Ő az igazi.Persze mint tudjuk,a helyzet azért korántsem rózsás az Ő párkapcsolati státusza miatt.Mert lehet,már együtt lennénk,ha nem lenne ez a 3. személy.

De vigyázat,anno november 19-e előtt Péklegényre is valami hasonló jött ki,mi szerint nagy szerencse ér,de valami véget is ér.Én ezt úgy szerettem volna értelmezni,hogy összejövünk,és ez lesz az a nagy szerencse.Most utólag már úgy vélem,hogy:óriási szerencse volt,hogy nem jöttünk össze.Most hogy Őrá az jött ki,hogy ünneplés,meg győzelem meg a kitartó munka meghozza a gyümölcsét,de közben valami véget is ér?Ünneplésre adhat okot,hogy nem jövünk össze?Ezt könyvelhetem el sikerként?Hmmm...

Hát,a jósnők...Az utolsó,akinél jártam,az azt mondta nekem,hogy nem lesz ebből semmi,pedig a fiú szeret engem,csak akkor,ha esetleg többet tudnánk találkozni,beszélgetni,minőségi időt egymással eltölteni,ha kezdeményeznék...Mert hát egy jó látó vagy jó nemcsak a tragédiára,kellemetlenségre,rosszra hívja föl a figyelmet,hanem arra is,hogy ezt hogyan lehet elkerülni,enyhíteni.Szóval az utolsó jósnő szerint nekem kellene lépnem.A még előtte lévő nő meg azt mondta még 2016.januárjában,hogy látszódik egy párkapcsolat,a férfi a legnagyobb kritikusom lesz,én mindenben támogatni fogom,rettenetesen inspiráljuk majd egymást,a jóslat pillanatában még ismeretlen a számomra,azonnal el fog indulni,jön magától,fölösleges keresni,érdekes kapcsolat,tartós,hosszú kapcsolat.No,ez a jóslat az eddig megismert férfiemberek közül még legjobban Őrá illik.Annyi már most igaz,hogy már most is támogatom Őt,amennyire csak tudom.Engem már most inspirál.Azonnal elindul és jön magától?Végül is,jött Ő magától úgy hogy nem is vártam,nem is akartam,nem is kerestem,azonnal ki is pattant a szikra,de hát tudjuk hogy mi az,ami miatt nem indulhatott el azonnal.

Továbbá ez a nő folyton azzal jött,hogy regényeket fogok írni meg illusztrálni fogok.Hát,régebben voltak írói ambícióim,de föladtam őket.Bár Ő szokott írogatni,már van egy kiadásra váró regénye,talán Ő lenne az,aki noszogatna,hogy írjam meg,fejezzem be a történeteimet.Az inspirációról meg egyértelmű,hogy valami művész az illető.Egy mérnök vagy egy buszsofőr bizonyára kevésbé lenne inspiráló.

Az álmaimat illetően már csak kettő olyan maradt,ami nem egyértelműen klasszikus,idillisztikus vágyálom(túl sterilen tökéletesen boldog álmok). Az egyik,hogy Őrá borulva fogok a boldogságtól sírni a késő őszi,éjszakai Duna parton az ismert helyszínen,a másik meg egy séta egy karácsonyi vásárban.

A megérzéseim azt sugallják,hogy minden rendben és csináljam csak.(Péklegénynél például az volt a belső hang,hogy azonnal hagyjam a fenébe.)Hát majd meglátom.Remélem sikerül találkoznom és beszélnem vele.