A viktoriánus nárcisz portréja avagy vigyázz mit kívánsz

Végre,majdnem 10 év után véletlenül sikerült megnéznem a Dorian Grey portréját.Már akkor érdekelt ez a film,mikor 19 éves koromban megjelent,csak valahogy elsikkadt a megtekintése.Mindegy,most behoztam ezt a 10 éves lemaradást.

Egy viktoriánus horrorról van szó.Én nem szeretem a horrort mert túl csúnya szokott bennük lenni a látványvilág,de valahogy kezdem megszeretni a viktoriánus horrort,talán a korabeli Anglia atmoszférája miatt.Imádom a gótikus,neogótikus kastélyokat meg a borús,szürke,ködös időt meg a temetőket,különösen a régieket amikben még szép,ízléses sírkövek és kripták vannak.Már csak az ufók hiányoznának ebből a világból,de sajnos ebben a műfajban nincsenek élienek(no már megint mindenről ez jut eszembe,már az agyam helyén is egy repülő csészealj van). De várjunk csak,micsoda újítás lehetne:viktoriánus horror élienekkel...

Dorian Grey izgalmas történetét Oscar Wilde vetette papírra,majd még a sok cenzúrázás dacára is botránykönyv lett belőle.Fogalmam sincs,mi volt az a borzalmas,amit kihúztak belőle,bár manapság már nem számítana botránykönyvnek,ebből is látszik,hogy milyen sokat emelkedett az emberiség általános ingerküszöbe az elmúlt 130 évben.

Dorian egy ártatlan,naiv és gyönyörű,18-20 éves fiú,aki mérhetetlen vagyon örököseként érkezik a 19.század végi Londonba,ahol rögtön a pályaudvaron belebotlik egy kurvába,egy jósnőbe,pár tolvajlásból élő utcagyerekbe és pár fiatalemberbe,akik a férfiakat kedvelik(?).Doriannak terhelt gyerekkora volt,a jó nagypapája rendszeresen szíjat hasított a hátából amiről a hátán lévő sebhelyek is tanúsítanak.De ez akkoriban teljesen normálisnak számított,hogy agyba-főbe verték a gyerekeket,többnyire pusztán jóakaratból,a gyermek erkölcsi fejlődése érdekében.Dorian anyja egy csodaszép nő volt,aki szerelmes lett és lelépett egy senkiházival.

dg1.jpg

Dorian hamarosan kapcsolatba került egy festőművésszel,aki fölfedezi a fiú szépségét és fest róla egy káprázatos arcképet.A filmben ugyan nincs benne,de a regényben szinte megszállottjává válik a Dorian rajzolgatásának és több képet is alkot róla.Dorian a regényben szőke fürtös hajú,kék szemű angyalka(tipikus homoszexuális férfi szépségideál),ebben a 2009-es filmben viszont sötét hajú,sötét szemű.2015 előtt még a regénybeli változat tetszett volna jobban,de most inkább a sötét tónusú Doriant tartom szebbnek.Talán nem véletlen,hogy most vált aktuálissá a megtekintése a filmnek,hiszen most a félhosszú,hullámos sötét hajú,sötét szemű férfi az ideálom(de ahogy elnézem magam,a szerelmek gyűjtögetésével töltött 26 év során végigszerettem az egész természetes hajszínskálát a sötéttől a szőkén és vörösön át újra a sötétig). A Doriant alakító Ben Barnes sose tartozott se a szerelmeim,se a múzsáim közé,karrierje meglehetősen rövid volt a 2000-es években,én csak ezt,meg a Narniát hallottam felőle.Most nem tudom,mi van vele,nem néztem utána,lehet hogy színházban játszik,azért nem hallani róla.

Aztán képbe jön maga Lucifer,a megkísértő egy lord képében(kész képtárat nyithatok már ezzel a sok képpel). A festő talán megérezhetett valamit a lord rossz szándékából,mert nem akarta se elárulni portréalanya nevét,se bemutatni neki.De aztán bekövetkezik a végzetes találkozás ami Doriant majd a káosz és romlás legmélyebb bugyraiba foglya taszítani.

Dorian elkezdi élni a nőtlen,vagyonos fiatal férfiak átlagos,szürke hétköznapjait a lord kalauzolásával.A cinikus lord elkezdi tömni a fiú fejét mindenféle badarsággal.Cigivel,alkohollal és drogokkal traktálja és olyan szörnyűségek elkövetésére buzdítja,amikről ő maximum csak álmodozik de rendkívül menőnek tart.

De az elején még valahogy tartja magát.Egy alvilági kocsmatúrájukon Dorian megpillant egy számára vonzó,vele nagyjából egyidős lányt.A lány ekkor kicsúszik a kezei közül,de kicsivel később fölfedezi egy kicsiny zugszínház Hamlet előadásának plakátján.Dorian lelkes színházlátogatásba kezd és a fiatalok szerelembe esnek egymással.Dorian igazán,őszintén szerelmes,és el is jegyzi vagy el akarja jegyezni Sybillt.Itt akár boldog véget is érhetett volna a történet:a gazdag ifjú feleségül veszi a bájos,de szegény színésznőt,gyerekeik születnek és boldogan élik tisztes nagypolgári életüket míg meg nem halnak.De kérem,ez nem izgalmas,milyen gáz és szánalmas,mondja a lord,és ezzel elbizonytalanítja a szavait Szentírásnak vevő fiatalembert.Hiszen csak egyszer élünk(marha nagy hazugság),az élet,különösen az ifjúság túl rövid,kár elrontani egy korai házassággal.Dorian viselkedése megváltozik a lánnyal szemben.Gyorsan megfekteti majd a regényben drámaian kiábrándul belőle egy bukott előadás után ahol Sybill már Mrs Grey-nek képzeli magát és nem színésznőnek.Egyszerűen nem játszik.A filmben viszont Dorian ezzel a lordos carpe diem szöveggel adja ki az útját neki.A Dorian gyermekével várandós Sybill bánatában egy kanálisba fullasztja magát.Érdekes párhuzam,hogy a színházban pont Opheliát játszotta a Hamletben,aki szintén vízbe fúl,de ismerünk egy igazi Ophéliát is,aki szintén a vízben lelte halálát Budapesten.Baljós név ez az Ophélia...A regényben ezzel ellenben mérget vett be.De a legdurvább mégis az,hogy a könyvben szegény lány nem is tudta Dorian igazi nevét,csak Mesebeli Hercegként emlegette...upsz,hát ez jó horrormese lett.

És most ugorjunk vissza a festményre.Mikor elkészült,elábrándoztak rajta,hogy lám-lám,Dorian szépsége idővel tönkre megy majd,kikezdi az idő vasfoga,de a kép sokáig őrizni fogja egykori szépségét.Doriannak ekkor lesz egy őrült ötlete(és ekkor lép a nárcizmus szép sárga virágokkal szegélyezett ösvényére),hogy az idő vasfoga bárcsak a portréját kezdené ki,és nem őt.Ő örökké gyönyörű maradna,és öregedésének és bűneinek minden jele a képet terhelné.Ugyan már,legyintgetett a festő és a lord.

De vigyázz,mit kívánsz...

Sybill öngyilkosságának hírére az arckép rögtön csunyulásnak indult.Már nem emlékszem,hogy itt esett-e ki a szeme sarkából a kukac,de az biztos,hogy a kukac parkettára pottyanása után Dorian azonnal egy sötét padlásszoba mélyére penderítette az addig a szalon főfalán lévő festményt.És biztos,ami biztos,még jól be is zárta,a kulcsot pedig éjjel-nappal magával hordta.Bár nem is csodálkozok rajta,hogy nem akart lelkiismerete szörnyű tárgyi kivetülésével egy helyiségben tartózkodni.

De ez sem vette el a kedvét a lejtőn való szédületes iramú lefelé gurulástól.Gazdag aranyifjúként egyre vadabbul habzsolta az életet.Gyönyörű külseje miatt bomlottak utána a nők.Egymás után vitte ágyba a tinédzser lányt és annak késő harmincas(és természetesen kielégítetlen) anyját.Olyan dolgokat is bevállalt,amikről a lord örökké csak prédikált,de kipróbálni sohasem mert.Megvalósította a lordnak azokat a vad álmait is,amikről nem is álmodott.Elcsábított férfiakat és nőket is,csinálta csoportban is meg minden,egyedül a gyerekeket és az állatokat hiányoltam ha már förtelmes dolgokat elkövetve zülleni kezdett de ezek Wilde-nál kimaradtak vagy a cenzúra során estek ki.De tényleg,mindenkivel mindenhol minden megvolt neki.Dorian igazán boldog lehetett,mert még a a kor divatos nemi betegségeitől sem kellett tartania,mert...

...mert mint tudjuk mindezek következményeit a nevezetes műalkotás viselte.Még jó,hogy örökké Doriannál volt a kulcs,mert a kép már annyira ocsmánnyá vált,hogy az még a passzióból ocsmány dolgokat kedvelőkre is a frászt hozta volna.A végén mutatják a képet,egyszerűen ocsmány,ez a legjobb kifejezés rá.És gusztustalan,sőt undorító is.Akit meg ábrázol,az meg egy nemi betegségek sebeivel,gennyes keléseivel borított szörnyeteg.A sötét padlásszobában különösen ijesztő,de a napfényben se lenne jobb,mert ott meg jobban látható lenne.

Évek múltán újra találkozik a festővel.A festő hiányolja a képet a szalonból.Ártott neki a túlzott napfény-hazudja Dorian.Végül valahogy fölviszi a padlásszobába a festőt,aki majd elájul a látványtól,pedig először csak azt hiszi,hogy a festmény penészes lett.A rémült művész azonnal fölajánlja segítségét Doriannak,tanácsolja,hogy hívjanak papot,ördögűzőt satöbbit,de erre Dorian nemes egyszerűséggel meggyilkoja,testének darabjait(mert föl is darabolja) pedig utazóládájába rejtve a Temzébe dobja.És még egy rendőr segítkezik is neki föltenni a hintóba!

Ez a gyilkossági és hullaeltüntetési mód rendkívül népszerű volt akkoriban.Hasonlóan végeztek Mágnás Elzával,a dúsgazdag luxuskurvával is 1914 Budapestjén,akit a saját utazóládájában hajított cselédje és annak vőlegénye a Dunába,de ott volt a két világháború között az is,mikor a szépasszony és katona pasija szintén földaraboltak és a Dunába dobtak egy mészárost.Mindkét esetről film is készült a közelmúltban.

Habár a festő holttestét kihalásszák a folyóból,a tettes ismeretlen marad.Dorian műkönnyes szemmel gyászolva szavalja a verset a sírnál a temetőben.Ezután még ott helyben kijelenti,hogy kéjtúrára indul külföldre.Csábítja a lordot is,de az inkább marad,ugyebár csak egy szájhősről van szó.

Mind a filmben,és mind a regényben 18 évet marad távol Dorian,és mire visszatér,már tombol az I.világháború és cigiző nők meg automobilok cikáznak szerteszéjjel.A lord házában megismerkedik a a lord szüfrazsett lányával,aki a könyvben egyáltalán nem létezik,de szerintem ötletes volt a szerepeltetése.A lány,ahhoz képest,hogy szüfrazsett,meglepően szép és csinos(a szüfrazsettek rendszerint ronda,férfias arcvonású nőnek nem nevezhető lények voltak) és el kell hogy mondjam,az eddigi legszimpatikusabb közülük,még ha csak kitalált is.

A 40 év körüli,de még mindig csak hamvas 18-20 éves ifjúnak kinéző Doriant egyre jobban nyomasztja tetteinek rettenetes súlya.Hosszú idő után először elkezdi furdalni a lelkiismeret.Ellátogat abba a nyomornegyedbe,ahol anno a kis zugszínházban oly sokszor látta játszani Sybillt.A valószínűleg már rég bezárt színház egykori hirdetőtábláján a temérdek,málló,foszladozó falragasz alól kísértetiesen sejlik elő Sybill koponyává kopott arcképe.Ez a szimbolikus kép nagyon tetszett nekem,az egyik legjobb a filmben.Dorian kimegy a hátborzongató hangulatú szegénynegyedi temetőbe egykori szerelme sírjához.Még nem is sejti,hogy ott lapul a lány bátyja(a könyvben az öccse),aki üldözőbe veszi és meg akarja ölni hogy bosszút álljon.A filmben ezt egy látványos,utcai lövöldözéssel tarkított üldözésjelenettel oldották meg ami a metróalagútban ér véget a fiútestvér metrószerelvény általi halálra gázolásával,míg a regénybeli találkozásuk kevésbé látványos.Ott a férfinak fület szúr az,hogy egy nő Mesebeli Hercegnek szólít valakit.Ez az egy volt az egyetlen dolog,ami húga cserbenhagyójához kötődött.Csak ezt tudta róla.Utánasiet,hogy megölje,de a gázlámpa fényénél látja,hogy az illető egy lányos arcú,hamvas ifjú,ő meg egy jó 40 éves férfit keres.Zavarodottan elnézést kér és elsompolyog.Természetesen jó nyomon járt,Dorian volt az az illető,csak hát a férfi semmit se tudott arról,hogy ő egy makulát sem öregedett.

Dorian közben összemelegszik a lord lányával.A lord meg ki van borulva,hogy ez az erkölcstelen bestia kivetette a hálóját az ő pici lányára.Igen,az az erkölcstelen szörny,akit ő maga kreált.Mert hát a mások lányait megronthatta Dorian,az vicces volt,menő és mulatságos,de az övét,azt bizony kikéri magának.A lordon itt,öreg korában látszódik meg,hogy egész életében egy mennyire unalmas életet élt.Néha kicsit látogatta a bordélyt,cigizett,iszogatott,de ez teljesen általános volt.Egy átlagos arisztokrata volt átlagos,már-már unalmas kicsapongásokkal.

Dorian és az ifjú lady úgy döntenek,hogy Amerikában kezdenek új életet.Dorian változni akar,jó útra akar térni.Mindenét eladja,ami Angliához köti,a nagyapja házát is.

A film vége elég zavaros és zaklatott.Arra emlékszem,hogy a lord el akarta tenni láb alól Doriant,hogy megvédje a lányát tőle.A vége elég ijesztő is.Dorian átalakul a festményen látható szörnyeteggé.Még utoljára megvallja a ladynek,hogy mennyire szereti.A lord tüzet okoz és még a gázt is kiengedi,amivel Zimmer Feri csak riogatni merte a családját.Dorian a végén rondán és vénen meghal,és láss csodát,a festmény visszafiatalodik és megszépül,újra olyan lesz,mint új korában.A regényben újfent kevésbé izgalmas a végkifejlet,ott azt hiszem csak belevág egy kést a képbe és ő holtan esik össze csúf vénemberként,akire még a szolgái sem ismernek rá.A festmény a regényben is megszépül és megfiatalodik.

Ezek után a lady érthető okokból megutálja az apját,akinek a tájára se megy.A festmény a lordhoz kerül,aki e szavakkal búcsúzik:Szegény fiú.Ki viselné el a látványod.

d2509f4aaa60b50ffab144e934f78719.jpg