Ezt is megnéztem.

A történet dióhéjban:

A sztori Néró császár idején játszódik,egy lengyel író regényéből lett adaptálva.Egy római hadvezér és egy barbár származású,keresztény rabszolgalány szerelmét meséli el.A férfi főszereplő éppen hazatért hódító hadjáratából.Véletlenül egy nyugdíjas hadvezér házában szállásolják el,ahol megtetszik neki az öreg rabszolgája,akit az idős házaspár-keresztények lévén-nem rabszolgaként,hanem a nevelt lányukként tartanak számon.Vinicius(asszem,így hívták a férfi főszereplőt) eleinte zsákmányként tekint Lygiára,de végül győz a keresztény eszméktől átitatott szerelem.

Mert hát eleinte az öregek békés hippiknek tűnnek(békében,szeretetben társasjátékoznak,beszélgetnek hippi barátaikkal,zajos dorbézolások kizárva),de később kiderül,hogy keresztények.

Persze ebből nagy gáz fejlődik,Vinicius jócskán megégeti ezzel a románccal magát,mivel hogy akkoriban nem szívlelték a kereszténységet.

A középpontban Néró császár áll az ő hülyeségeivel,fa hangjával és rémes lantjátékával.Természetesen folyamatosan tájékoztatni kell őt a (valójában nem létező) fenomenális művészi géniuszáról.

A fő attrakkció Róma fölgyújtása,amit a film szerint Néró követett el,egyes vélemények szerint azért,mert piromán volt,és élvezni szerette volna a tűz látványát,mások szerint meg ebből akart ihletet nyerni.És nem utólsó sorban az új palotájához is kellett a hely.

A tüzeskedést a keresztényekre keni,ami indokot ad az üldöztetésükre.A népet arénabeli viadalokkal próbálja elkápráztatni,amihez az alapanyagot a keresztények szolgáltatják.Oroszlánokkal föleteti őket,illetve keresztre feszítés és kereszten függve megégetés is szerepel a műsorszámok között.Az időközben elfogott Viniciusnak pedig leláncolva végig kell néznie,hogy fogja egy bika a kikötözött Lygiát szétcincálni.Segítségnek ott van Lygia testőre,Ursus is,aki végül sikeresen megvédi a lányt(kitekeri a bika nyakát).

A legérdekesebb az volt,hogy erőszakos jeleneteket nem mutattak.Ha erőszak folyt,akkor mindig valami mást mutatott a kamera.A legdurvább jelenet az volt,amikor az egyik keresztre feszített nő arcát mutatták,amint sikítozik,és erőst néz lefelé,ahonnan valamiféle füst gomolyog föl.Ez a mai,erőszakra kiélezett közönségnek már nem felelne meg.Arról nem is beszélve,hogy itt szó sincs művér fröcsögtetésről.Vértelen véres halálokat láthatunk tehát,amiktől senki se kap szívinfarktust.Az elítélteket full göncben vetik oda az oroszlánoknak,holott ábrázolásokból ismerjük,hogy kissé lengébben voltak azok öltöztetve.De hát akkoriban meztelen emberek vagy majdnem meztelen emberek ábrázolásáról szó sem lehetett a filmvásznon.

A vége persze boldog:az őrült Néró császár rabszolganője tanácsára önyilkosságot követ el,a szerelmespár megmenekül,és boldogan élnek,míg meg nem halnak.