Szenzációs hírem van!

Na ki keresett meg engem?

Hát Attila!

És teljesen önmagától!

De még mielőtt a romantikus lelkek a Szilveszterről megmaradt pezsgő után nyúlkálnának,föl kell hogy világosítsam őket,hogy Attila nem romantikus indíttatásból keresett meg.Tehát nem zokogva,lábam elé vörös rózsával és csokival borulva bevallva,hogy most már örökkön-örökké szeretni fog.

Nem.Az ügy szigorúan titkos.Csak annyit árulhatok el,hogy a segítségemet kérte egy nyomós ügyben.Na végre,egyszer én is tudok valakinek segíteni...

Ami amúgy nem nagy dolog.

Holnap,azaz szombaton fogunk találkozni.Már nagyon izgulok,azt se tudom,fiú vagyok-e vagy lány.Remélem azért nem fogok elájulni akkor,mikor meglátom.

Ezen a héten,kedd éjfélkor írt nekem.Amikor megláttam a levelét,azt hittem,rosszul látok.

Már 1 éve álmodozok erről,mármint arról,hogy találkozunk.Hogy visszatér hozzám valamilyen formában.

Karácsony előtt mondjuk volt egy levélváltásunk,de akkor én írtam neki.Akkor még nagyon büszke volt,és szóba se kerülhetett az ilyesmi.

Nem mellékesen 1 éve nem írtam ide narancssárga színnel.Azóta,mióta elhagyott.Megfogadtam akkor,hogy csak akkor írok ide ezzel a színnel,ha valaha is találkozni fogok vele.