Most mit csináljak?
Vagy fél év után újra volt randim.
Az email címéből először azt hittem,hogy...
...egy antik bútor kereskedésben dolgozik vagy...
...bútorrestaurátor.
Nővérem kapott egyszer egy olyan skype címet hogy:pontycentrum.A kapcsolata a férfival ezután megszakadt,így sose tudtuk meg,hogy pontosan mit dolgozik abban a bizonyos pontycentrumban:haletető/gondozó vagy ő a vezérigazgató?Lehetséges ezek szerint,hogy vannak,akik teljesen azonosulnak a munkájukkal,munkahelyükkel,és ezt az email címeikben is közzé teszik: marikatanitoneni@gmail.com,ikeasBence@orangemail.com,kerteszfiu@greenmail.com.Persze van,akinek van munka email címe,de azért nem azzal kellene hajtani a vadat.
Antik bútorral csak szabadidőben foglalkozik.Van vagy 4 autója,Porsche,Audi...nem,ilyen veterán példányok.
Szeret régiségeket fölhalmozni.Amit mesélt az otthonáról,hát onnan anyám sikítva rohanna ki a sok "ótvar,büdös" cucc miatt.Egyébként az anyjával lakik,apja van,de már természetesen elváltak.Családi ház a külvárosban.
Nem a legszebb férfi a világon,de mit tegyek,ha a jóképű férfiak nem állnak meg nekem.A fogai elég csúnyák,kesze-kuszák,de ez legyen a legkisebb baj.A félhosszú hajáért annyira nem rajongok,kinőttem már abból(sőt most már kifejezetten taszít),de a frizurája még változhat.Ha más nem hát kipotyog.Sokan biztos azt mondanák rá,hogy buzis,de nekem tetszenek a buzis férfiak.De legalább vékony,igaz,six pack-je biztos nincs.Nem szeret strandolni.Vajon miért?(Sanda gyanú arra,hogy szégyelli a testét.)Pozitívum,hogy szeret múzeumba járni,mert sajnos ezt családom tagjairól nem mondhatom el.
Ami aggályom van,az főleg egy esetleges majdani összeköltözéssel kapcsolatban van.Az anyjával él.Valahogy félek egy idegen asszony háztartásába beköltözni,kiszolgáltatva lenni az akaratának.Sajnos van egy erős,negatív anyósjelölt-élményem.Ha meg lehetne oldani a házon belüli szeparációt,akkor talán,de ha csak 1,konyha,1 fürdőszoba és 1 vécé van...Valami méregdrága albérletbe sem akarom hajtani,nálunk meg szó sem lehet az összeköltözésről,pici a lakás,nem férne be se egy franciaágy,se a holmija.Teljesen elszakítani sem akarom az antik bútor és veteránautó kollekciójától.
A másik,kisebbik problémám a komfortzónából való kilépés.3 éve vagyok egyedül,mostanra kialakítottam egy unalmas,de kényelmes életet.Igazából az érzelmi kielégítettségem is megvan,van férfi,akit szeressek,csak sajnos az a férfi nem létezik...Sajnos túlságosan is szeretem Őt.
A legpitiánerebbnek tűnő probléma az a bábukáimmal kapcsolatos.Mi lesz velük?Úgy szeretem őket,mintha a gyerekeim vagy a kisállataim lennének.Belehalnék,ha teljesen le kellene róluk mondanom.
Az viszont tény,hogy az életem baromi unalmas.Kellene valami.A szüleim kimozdulási hajlandósága évről-évre romlik,más meg nincs,akivel mehetnék.Az se normális,hogy az idősödő szüleimmel tervezem a jövőmet.
Természetesen élhetek kettős életet,a valóságban ezzel a pasival,az álomvilágban meg a nem létező szerelmemmel.Lehetséges,hogy ez disznó dolog,de sajnos olyan férfi nincs,mint a szerelmem.
Van egy csúnya fiú is.Csak 29 éves(viszont a 25 év körüliek még hülyegyerekek).A legnagyobb baj az,hogy rettenetesen csúnya.Annyira,hogy minden egyes alkalommal megrettenek,ha meglátom a fotóját a társkereső oldalon a levele mellett.Próbáltam esélyt adni neki,hátha vannak csodálatos belső értékei,de csak 12 egy tucat,ami hasztalan ilyen külső mellett.