Tegnap,azaz 2017.február 5-én vasárnap végül mégis elmentem a Gregorian 2. magyarországi,és a rémisztgetések szerint utolsó koncertjére,mert hogy ez a Final Chapter Tour,bár sohase mondd,hogy soha...

Egyszer már jártak itt,2011,november 2-án,ha jól emlékszem.Azon is ott voltam.

Sokáig mardostam magam azon,hogy elmenjek-e,mert jelenleg munkanélküli vagyok,de végül szombat éjjel mégiscsak megvettem a jegyet online.Azon a héten beteg voltam,így emiatt is kétséges volt,hogy el tudok-e menni.

Szép,városi viszonylatban csillagfényes este indultam útnak,fél órával hamarabb oda is értem.Majdnem telt ház volt a Kongresszusi Központban,a telítettség olyan 95%-os volt.Sokan megint nagyon cifrán kiöltöztek,én meg ott álltam a prosztó kis fekete pulóveremben,de mindegy,legalább nem fáztam.

Most már sokkal fölkészültebbek voltak,volt kegytárgy-árusítás is,csillagászati összegeken.CD,DVD 4000-5000 forintért,de vigasztalásul hozzátették,hogy de dupla lemezes!Hivatalos turnépóló fekete színben,rongyos 7500-ért,és ráadásul a nyomat még rossz minőségű is volt.Ennél még én is jobb minőségűt nyomtattatok egy Google-ről leszedett nagyfölbontású képpel egy egyedi ajándéktárgy-készítőnél.A legolcsóbb cuccok 1500-ba kerültek,a gyönyörű turné-brossúra 3000 volt,egy fiatal nő elkezdte kiolvasni,erre rászóltak,hogy fejezze be.

De csak a póló nyomata volt az egyedüli rossz,szerencsére.

Közvetlenül a koncertterem főbejárata mellett ültem,jobb kéz felől,az utolsó sor legszélén.

A repertoár a régi slágerekből (időrendben hangoztak el) és a legújabb album számaiból állt.A koncert kb. 5 perces csúszással indult fél 8 után,és éjjel 10:00-10:10 között ért véget,tehát olyan 2,5 órás volt,mínusz 20 perc szünet.Magukkal hozták Amelia Brightmant és még egy énekest.A koncert látványos volt,a csillagokat szóró gitár most sem maradhatott ki,de ez alkalommal már nem mertek akkora tüzet okozni,mint 2011-ben,mikor lángba borították a színpad elejét és igazán meleg lett a teremben.Az énekesek felvonultak esernyőkkel,dobokkal,fényesre polírozott tálakkal és gitárokkal is,a közönség minden egyes új kellék fölbukkanásakor lelkesen fotózott,különösen az esernyős produkció aratott nagy sikert.Megint volt buborékeső is.Amelia Brightman szinte minden számhoz átöltözött,a Gladiátor főcímdalát ezüstszínű mellvértben adta elő,és egyszer egy sínen is suhant.Az utolsó,nagyjából fél óra már a búcsúzkodásról szólt,az ehhez illő dalokkal.Igazából sose lehetett tudni,hogy mikor lesz vége a koncertnek,mert a nagy elcsöndesülések után mindig jött egy újabb dal,voltak,akik az első ilyen után elindultak kifelé,de visszafordulva,a két térfél közti közlekedőn állták végig az előadást.Volt egy olyan dal is,amit csak úgy,magukban énekeltek el,a színpad elé levonulva,itt lehetett igazán hallani,hogy itt bizony igazi énekesek igazából énekelnek,de amúgy az egész koncert élőben ment.A végére egész oldott lett a hangulat,még laza táncot is lejtettek (egyébként csak vonulgatni meg ácsorogni,alakzatokba rendeződni szoktak) a közönség közé pedig hosszú fehér papírcsíkokat pukkantottak,egyet meg is szereztem ezekből (ingyen szuvenír).Mikor befejezték,lelkesedésükben sokan a színpad elé szaladtak (én is) és ott örömködtek,ha az énekesek és a zenekar nem álltak volna a színpadon,még talán maguk közé is rántották volna őket be a gomolyagba.De tényleg,a hangulat annyira jó és fesztelen volt,hogy még az előttem ülő kis öreg is elkezdett fényképezni az ősrégi telefonjával.

Beszélni többször is beszéltek a közönséghez,angolul.A magyart csak egy fiatalabb tag vállalta be.Emlegették a régebbi budapesti koncertjüket.

A koncert elején dedikálást ígértek,meg is találtam az erre kijelölt helyet,de az énekesek nem voltak még sehol,a sor pedig túl hosszú,masszív és egy helyben toporgó volt ahhoz,hogy brahiból én is beálljak.Mit is dedikáltathattam volna?A kinyomtatott jegyemet?A papírcsíkot?A sorbanállással még azt is kockáztattam volna,hogy nem érek haza időben.

Hazaérni egyébként szerencsésen hazaértem,a villamos rögtön jött,a metró 2 perc után,egyedül a másik metróra vártam 4 percet,de 11-re már otthon voltam.A többség sejtésem szerint autóval érkezett,a budai oldalról,Pest fele csak kevesen indultak el,illetve volt egy kisebb tömeg,ami a föl a XII.,II. kerület belseje felé indult el busszal.Hazafelé a villamoson még elkaptam egy,a koncertről jövő középkorú pár beszélgetését."Úgy néznek ki,mint az ufók..."mondta a férfi a nőnek a koncerten készített képeiket nézegetve.

Egyetlen,jobbkézfelöli szomszédom egy középkorú,rövid barna hajú férfi volt,egyszerű,hétköznapi ruhában.CD-t és DVD-t is vett,szép Gregorianos szatyra is volt,neki úgy 20 000-be fájt a program így.Jeggyűrűt láttam az ujján,de feleség,család nem volt vele,lehet az asszony nem szereti ezt a fajta zenét vagy valakinek kellett a gyerekre vigyáznia,vagy ez csak egyszerűen amolyan "pasis" program volt.

A közönség többnyire öregekből vagy középkorúakból állt,de most elég sok gyereket is láttam.Gondolom nem bírták őket kire hagyni.Egy 3 fős családnak vagy 60 000-be került ez a buli,mert a legborsosabb székeken ültek és hát a kisfiú jegye is 20 000-be került.

Mint már írtam,szerintük ez a Final Chapter.Kár,hogy Magyarországot (szokás szerint) már csak a végefelé fedezték föl maguknak és csak erre a két koncertjükre tudtam eljutni,de ahhoz képest,hogy nagyon sokáig ki se tették a lábukat az anyaországuknak számító Németországból,ez is jó aránynak számít.Aztán meg sokáig csak kerülgették az országot,Zágrábban és Prágában sokkal többet jártak.A mostani turné pedig már Londont és Dublint is érinti,de Oroszországot és Finnországot is érintik/érintették.Szóval ahhoz képest,hogy sokáig csak álmodozni lehetett egy Gregorian koncertről,ahhoz képest jól jöttem ki belőle a végére.Kár,hogy föloszlanak,de hát semmi sem tart örökké,a zenekarok meg pláne nem.Előbb-utóbb kifárad egy projekt vagy összevesznek a pénzen.

Eszembe jutott a tavalyi szigetes Rihanna-koncert,ami halál drága mulatság volt és Rihanna még egy kicsit se tette oda magát,csak álmosan végigplaybackelte az egészet.Rengeteget késett,slágert talán nem is énekelt,az emberek napokig szidták az internetes fórumokon.De ez egy más műfaj.Itt szó se volt róla,hogy fél,vagy egy óráig is várakoztassák a közönséget csak azért,mert a Sztár még nem pörgette föl /túlpörgette magát vagy azon hisztériázik,hogy az öltözőjébe elefántcsontfehér színű rózsák helyett törtfehér rózsákat tettek és még a rendelt 121 db kikericssárga Gucci törülköző sem érkezett még meg...

Mindent összevetve,ez a koncert is nagyszerű élmény volt és igazából ott,a helyszínen jöttem rá,hogy mekkora hülye lettem volna kihagyni.