Az idén Húsvétkor végig dolgoznom kellett,így még véletlenül sem láthattam semmilyen sugárzó életek filmet sem,de most,júniusban bepótoltam.Ráadásul moziban.Nagy fannak kell ahhoz lenni,hogy sugárzó életet menj nézni a moziban...

A Némaság után természetes volt,hogy megnézem a jezsuiták eredettörténetét földolgozó filmet is,bár már előre sejtettem,hogy mi vár rám.Olvastam Szent Ignác életéről és láttam már pár ilyen filmet.

Nos,a film hozza az összes klisét,amit a sugárzó életektől elvárhatunk és a műfaj szigorú előírásainak megfelelően itt is egy fiatal és jóképű szentet kapunk.Igen,a szentek mind jóképűek és gyönyörűek voltak,mint tudjuk,csúnya és öreg pap/apáca csak a mentor és az ellenfél szerepekben bukkan föl.

A film megpróbálja bemutatni a lehetetlent,egy átlagos játékidőbe,egy darab filmbe belenyomni egy teljes és eseménydús emberi életutat,holott ehhez legalább kettő vagy három film kellene,de mindegy.A filmplakáton láthatjuk is a fejlődési utat:katona,bűnös,szent.Valami hasonló volt az Elizabeth:Az Aranykor plakátján is,persze kicsit más szavakkal.

A sztori valami nagy halállal indul,valakit koporsóban hoznak a Loyola-kastélyhoz,de minderről tökéletesen elvonja a figyelmet az,hogy Ignác millyyyeeennn rendkívül cuuuukkkiii kisfiú.Ez a film egyik nagy cukiságfaktora.Majd rögtön belecsapunk az 1620-as évekbe,és láthatjuk Ignácot csodaszép-gyönyörű fiatalemberként,mint katona,amint unatkozik egy várban és éppen egy örömlánnyal üti el az időt,mert ugye ekkor még a bűnös korszakát élte.Kissé elvarázsolt,álomvilágban élő férfiú,engem Don Quiote-ra emlékeztetett.Tökéletes középkori álomlovag akar lenni egy modernizálódó,változó korban,ami már kedvezőtlen a lovagi ideáknak.Még egy hölgyre is szert tesz,akit távolról csodálhat(a mindennapi,egészségügyi célokra ott vannak a piroslámpás lányok)egy Catalina nevű hercegnő személyében,aki nagyon depressziós,és ki akarja magát vetni a könyvtár ablakából,de egy tánc a képzeletbeli nindzsával kardozó Ignáccal teljesen földobja úgy,hogy még ott helyben lovaggá is üti és megajándékozza illatos keszkenőjével.Én azért egy kicsit többet is elbírtam volna képzelni a hercegnő helyében Ignáccal ott a setét, eldugott folyosón,egy táncért még nem járt volna zsebkendő...Jó,de ez a film most nem bűnös hercegnőkről szólt...

Aztán gyorsan támadnak a franciák,és Ignác szinte egymaga,emberfölötti harciassággal próbálja föltartóztatni a túlerőben lévő ellenséget.Ignác olyan harcias,mint néhai öreganyám bottal trenírozott harci kakasai,tényleg,ilyen spanyol katonákra lett volna szükség a magyar végváraknál ebben a korban,nem olyanokra,akik tüstént föladják a várat és sírva elmenekülnek,mert Jumurdzsák csúnyán nézett rájuk.(A Habsburg császárok időnként szerződtettek spanyol és olasz zsoldosokat a magyar várakba.)

Ám Ignác alulmarad a franciákkal szemben,akik annyian vannak,mint az oroszok.A lábára ráomlik egy kis masszív középkori várfal bár a későbbiekben történtek miatt lehet,hogy a lábán keresztül inkább az agyát ütötték meg a kövek.

A padre már éppen föladná neki az utolsó kenetet,de a testvérei hisznek benne,hazaviszik,és egy hosszú és keserves gyógyulási folyamat után Ignác végül fölépül és a korabeli orvoslás csodájaként még újra lábra is áll,igaz,már csak bottal bír menni.

Ignác mély válságon esik át.A hiú fiatalembert bántja,hogy béna lábbal már sose lesz belőle daliás lovag akiben hercegnője örömét lelheti.Egy darabig még vágyakozik a régi élete után,szagolgatja a hercegnő keszkenőjét,amit az egyik kegyetlen ápolónője nem átallott kimosni, igy az elvesztette a hercegnő testszagát.Az ágynyugalomra kényszerített Ignác lovagregényeket kér olvasmányul,de csak Bibliát és a Szentek Életét kapja,amiket eleinte mély csalódottsággal fogad,de idővel elkezd bekattanni...A testvérei próbálják visszatéríteni,de hiába.Még egy bordélyba is elviszik,de ott is csak arról tud beszélgetni,hogy látja-e az örömlány Jézust a székben.

Miután fölgyógyul,zarándoklatra indul.Egy kis kápolnába megy,ahol eltölt pár napot,leszámol a régi életével.Lovagi esküt tesz Szűz Máriának,fölajánlja kardját,végül előad előtte egy misztikus sztriptízt és elmegy a természetbe Jézust cosplayozni.Nem vicc,abban a rusztikus hálóingben és azzal a hajjal-szakállal tényleg úgy nézett ki,mint Jézus.A szép ruháit odaajándékozza egy koldusnak.A testvérei követik ide,haza akarják vinni,a koldust majdnem meglincselik azért,mert ellopta Ignác ruháit.De Ignác továbbra is ragaszkodik ahhoz,hogy Jézust cosplayozzon az erdőben.A testvérei végül rántanak egyet a vállukon:semmi baj,majd csak megunja,és hazajön,ha megtudja,hogy a barlang hideg és kemény,a kavicsok szúrósak,a föld koszos,a falevéllel meg lehetetlen jóllakni...

Megkezdődik tehát a szellemi megvilágosodás a sötét barlangban jó kis korbácsolásokkal és a "démonaival" való viaskodással megfűszerezve hogy a végén találkozzon a gyermek Jézussal,de csak miután megfürdött az erdei tóban.Ez a film másik nagy cukiságfaktora.

Ignác koldul is.Ez kissé vicces,hiszen előtte számtalanszor halljuk,hogy milyen haszontalan Ignác.Erre fő kiül koldulni.Ennél haszontalanabb nincs.Legalább kukázna...A másik vicc az volt,ahogyan oda kiült azzal a szép,modellfiú külsejével...Igen,ilyen külsővel jó koldulni.

Miután kellően megvilágosodott,elkezd foglalkozni a szegényekkel,majd letartóztatják és bebörtönzik illegális prédikálásért,ami abban a forrongó korban elég gáz volt.Csak nehogy valami szörnyű,protestáns agitátor legyen...Ignác a végén győztesen kerül ki az inkvizíció karmai közül és bebizonyosodik,hogy szellemi termékei nem holmi tanulatlan ember fércművei,ugyanis azzal vádolták meg,hogy tanulatlan,buta emberként próbál hatni a tömegekre bizonytalan vallási eredetű gondolatokkal.

A film végül azzal zárul,hogy Ignác elmehet Párizsba tanulni.

Aztán gyorsan ugrunk egy kicsit az időben,és láthatjuk megőszült hajasbabaként és rohamléptekben,színes ólomüveg-ablakokon ledarálják Loyolai Szent Ignác életének többi részét,és elhangzik az a bizonyos mondat is,ami a Némaságban is elhangzott:vigyétek el ezt a hitet a világ összes népeinek(sőt,manapság még a földönkívülieknek is).Ez az utolsó jelenet megint csak viccesre sikeredett,ugyanis a megöregedett Ignác egyátalán nem hasonlított az üvegeken ábrázoltra...Ez elég nagy hiba.A Dán Lány forgatásához például megkértek egy festőt,hogy alakítsa Lili Elbe Gerda Wegener festményein látható mását Eddie arcvonásaihoz,hogy hasonlítson rá,mert Eddie igazából nem hasonlít Lilire.De itt ezt teljesen figyelmen kívül hagyták,és ez szerintem nem lett volna túl nagy pénz kérdése.

Látvány,jelmezek

Egyikkel sem volt semmi probléma,nem volt ugyan olyan látványos,mint egy hollywood-i szuperprodukció,de a Tudorok vagy a Borgiák,szóval egy nívós kosztümös tévés sorozat szintjét simán hozta.Szép jelmezek,szép környezet,és még egy elég nagy volumenű várostromot is kapunk.A jelmezeket korhűnek ítéltem,de arra a szürke csuhára nincs bocsánat.Úristen,ki tervezte azt?Túl bő,mintha csak egy másik,régebbi film elfekvő jelmezkészletéből maradt volna meg és mintha egy sokkal testesebb emberre varrták volna.Szabásról kár beszélni,azt nem szabták.Juj.Alapvetően vonzónak látom a szerzetesi,papi ruhákat,de ez nagyon borzalmas lett.Hát,nem olyan szexi,mint Adam Driver reverendája a Némaságban...A látványt illetően az alternatív világban játszódó,hegytetőn vergődős jelenetet kár volt úgy megcsinálni,ahogyan megcsinálták,mert itt azért érződött az olcsó technika szaga.A csillagos égboltot bemutató képek viszont mindig szépek voltak.

Ignác

Az Ignácot alakító spanyol színész,Andreas Munoz egyszerűen csodagyönyörű,szavakat alig találok rá.A katolikus lányok,asszonyok biztos elájulnak tőle.(Ez is a cél a túl szép szentekkel,nem?)Viszont anakronisztikus és hiteltelen volt.Először is:Loyolai Szent Ignác csúnya férfi volt,legalábbis a róla fönnmaradt fiatal,katonakori portréja alapján.Egyátalán nem találtam volna így kép alapján vonzónak.Krumplifej,rövidre nyírt,sötét,a fejtetőn kétoldalt fölkopaszodó haj,ami tökéletesen megfelelt a korabeli spanyol divatnak,ami a szőrzetet illetően a férfiaknál rövidre nyírt hajat írt elő és kecskeszakállat.Itt,ebben a filmben ebből semmit sem látunk,félhosszú tincsek hullámzanak Ignác hatalmas,álmodozó barna szemei körül,és sokkal szakállasabb,mint kellene.Szépnek szép,meg a frizura jól visszatükrözi Ignác romantikus,ábrándos lelkületét,de hiteltelen.Ez a haj maximum az ezt megelőző században volt divatos.

Ha már bűnösök vagyunk...

Annak ellenére,hogy katolikus film,láthatjuk egy szexjelenet végét!Hú!Ignácot többször is mutatják félmeztelen!Azta!Betekintést nyerünk egy bordélyba,ahol fölöltözött nők járkálnak fölöltözött férfiakkal.Sőt,láthatunk egy igazi, katolikus szemléletű orgiát is!Mikor flashback-eken keresztül taglalják Ignác régi,bűnös életét,egyszer bevillan egy jelenet,mikor Ignác álig fölöltözötten,szintén álig fölöltözött négy-öt nő társaságában jól érzi magát.Szerintem ez egy orgia-jelenet akart lenni...Egy másik emlék-villanásban pedig lassítva öl egyesével embereket.De az alkotók minden bizonnyal katolikus szemléletük miatt igazából képtelenek voltak bemutatni Ignác bűnös életét.Az amerikai filmekben kötelező a szerelmi szál,itt is lehetett volna valami ilyesmivel fokozni a bűnt,lehetett volna valami nő,aki próbálta volna elcsábítani,szerelmével üldözni és világi útra kényszeríteni Ignácot,de nem éltek ezzel a lehetőséggel.A szentes-papos-apácás filmekben is gyakran van szerelmi szál,aminek a tragédia fokozásában(a szerelmesek sose lehetnek egymásé,tiltott viszonyból született gyerek)és a szentéletrajz fényezésében van szerepe(hidegvérrel visszautasította a nagy szerelmét és az unalmas,szürke világi életet az egyházi pálya dicsőségéért!).Volt itt ez a Catalina,de a vele való viszony rövidre és vérszegényre sikeredett.

Csodák

Csoda maga Ignác fölépülése is és a találkozás a gyermek Jézussal is.Meg a székben ülő Jézus...Te szent ég,mit fogyasztott Ignác?Tudom.A szer neve száraz kenyér és víz.Ezt a filmet a Szent Ignácot bemutató első alkotásként reklámozták,de Ignácnak volt egy epizódszerepe a Legyetek jók,ha tudtok című filmben,(és mellesleg van egy nagyon régi,50-60-70 évvel ezelőtti filmes földolgozása is az életének)ahol elmondja Fülöp atyának,hogy ő csak száraz kenyéren és vízen él.És már háromszor látta a Szűzanyát!Erre Fülöp atya hevesen helyeselt,és semmi kétséget sem hagyott afelől,hogy ez igaz lehet.

Mindent összevetve...

Jók ezek a sugárzó élet stílusú filmek,csak az a baj velük,hogy a katolikus hit megbénítja őket.Ugye vannak tabuk,amiket egy ilyen filmben illetlenség feszegetni,ebből lesz hát a ruhás orgia,ami még a klasszikus amerikai szexjelenetnél is rosszabb.Kellene egy olyan rendező,akinek egyaránt rálátása van az egyházi és a világi életre is és tudna egy,általánosan fogyasztható történelmi kosztümös kalandfilmet készíteni a szentek életéről.Csak azzal meg az lenne a baj,hogy a hitüket aktívan gyakorló katolikusoknak túl világias,a világiaknak meg túl egyházias lenne,de talán meg kellene próbálni,a Némaság pont ettől jó.Valamit kellene már fölmutatni a Szentek Élete és a cukorszirup összeturmixolásán túl is.Persze,jó az a kis cukorszirup a Szentek Életére rácsorgatva,valóságos bűnös gyönyör lenne egy sugárzó életek film Garrpe atya kalandjairól...Csak képzeld el:az édes,fiatal katolikus pap ül a virágzó,rózsaszín cseresznyefa alatt,és okítja az átszellemült arcú,csillogó szemű japánokat a hitre...

No jó,kicsit elkanyarodtunk egy másik,képzeletbeli jezsuitához.

Végezetül megjegyezném,hogy végső soron fájdalom volt látni,hogy egy ilyen jóképű fiatal férfi miért választja az egyházi pályát,értékes génjeit elvesztegetve az emberiség számára....Tényleg,miért nem volt nős Ignác egy olyan korban,amikor nagyon hamar házasodtak?Talán sokadik fiúként nem volt pénz a kiházasítására?De hol voltak a bátyjai feleségei,gyermekei?Ah,jó kérdés...

De ez a korbácsolósdi egy nagy baromság.Honnan vették,hogy ez Istennek vagy Jézusnak tetsző dolog?A rossz nyelvek szerint sokan azért korbácsolták,korbácsoltatták magukat egyházi emberként,mert az kéjérzettel járt.Egy kis szenvedésnek álcázott titkos gyönyör.Igen,vannak mazohisták,akiknek a fájdalom tényleg boldogságot okoz.Akkor viszont sok volt a mazohista(és talán a szadista is,mert valakinek korbácsolnia is kellett)egyházi körökben,legalábbis régen biztos.Eszembe jutott az az álmom,amiben ferences szerzetes voltam az 1400-asévek fordulóján.Ha ez tényleg az én előző életem volt(és ha tényleg van előző élet),akkor én azt semmi pénzért se élném át újra.Ezért is berzenkedek az egyházi pályától,pedig egyszer-kétszer átfutott az agyamon,hogy milyen könnyű lenne apácának álni...Nem,semmiért sem azt az életet.Egyedül csak a festést sajnálom belőle.A kolostori lét kissé egészségtelen.Akkor is bűnös voltam,most sem lennék különb apáca.De hogy jutottam ide?

A filmet mellesleg a Puskin moziban néztem,életem legkisebb vetítőtermében,szinte olyan volt,mintha otthon néztem volna,egy nagyon-nagyon nagy képernyős tévén.A pici terem tele lett,de ezösszesen 10-12 embert jelentett.Balkézfelöli szomszédom egy tipikus vallásos férfi volt,egy vallási rendezvényt hirdető pólóban.Aki képtelen volt megállni evés nélkül,ami számomra már annyira kellemetlen volt a hanghatások miatt,hogy legszívesebben szóltam volna neki,hogy felnőtt emberhez méltóan bírja ki ezt a 1,5-2 órás filmet evés nélkül,talán nem halt volna bele.De konfliktuskerülő emberhez méltóan hagytam,hogy hadd rágcsáljon.Én voltam a legfiatalabb és a legszebb,nem is illettem a nézők közé.

Egy szó,mint száz,ezt a filmet már csak a színész szépsége miatt is érdemes megnézni.(Mondjuk ez is a baj,mert a mondanivalóról teljesen elterelte a figyelmet.)