Azóta már találkoztam a törökkel.Szedernek neveztem el,persze ő erről nem tud.Csak a neve hangzása hasonlít a szederre.A továbbiakban hívjuk így.

Nagyon rettegtem az első találkozás előtt.Mi lesz,ha képtelen leszek angolul megszólalni?

A lakhelyéhez közel találkoztunk ami hozzám is közel van.Túl hamar odaértem.Aztán egyszer csak jött.Én el voltam bambulva,aztán egyszer csak megérkezett.

Sokáig kérdéses volt,hogy mekkora lesz.Picike,esetleg még nálam is kisebb,vagy valami baromi nagy pasi.Hát,meglehetősen alacsony.Még szerintem a Péklegénynél is alacsonyabb.Magassarkú csizmát viseltem(csak alacsony sarkút,nem 10 centiset,de azért van sarka)ami kicsit bekavar,de így a csizmában alig volt nálam magasabb.Amúgy 156 cm vagyok,a csizmában lehetek 160.Rétegesen öltözött,rövid sötét szövetkabát,farmerdzseki,ing,Trónok Harcás póló meg még ki tudja mi volt még rajta,tisztára mint néhai apai öreganyám,aki 2 mackónadrágban,mamuszban,2 pulóverben,otthonkában,kardigánban,mellényben és fejkendőben ült télen mindig a házában és folyton biztatott minket,hogy vetkőzzünk le.Minek mama,ha te is fázol?Lehet Szedernek nincs rendes téli kabátja és fázik.Külsejét tekintve a bőre színe barnább,mint a képeken.Előzetes háttérinfó nélkül az utcán járva-kelve cigánynak nézné az ember.A sötétbarna haja össze volt kötve,nem nagyon láttam,hogy milyen.Szakállas és bajszos.

A 7.kerület egyik romkocsmájába mentünk,ami elég kihalt volt.

A beszélgetés meglepően jól sikerült,bár sajnos a zene túlságosan is üvöltött.Persze nem mindig értettük egymást és a nyelvtannal és a kiejtéssel is voltak problémák.

Olyan szép sötétbarna szeme van,hogy a végére egész elgyöngültem tőle.

A végén elkísért a metrópótló busz megállójáig.

Jött a második találkozás szűk 1 hét múlva.Ugyanott találkoztunk és beültünk egy közeli kocsmába.Nem lehetett bankkártyával fizetni,csak készpénzzel.Én fizettem ki a 470 valahány forintos sörét.Még mielőtt valaki ócsárolni kezdené,jelentem,hogy később,még aznap,megadta az összeget.Beszélgettünk,majd föl akart hívni a diákszállásra ahol jelenleg lakik.Én mint kalandvágyó merész ember fölmentem vele.Meg akart vacsoráztatni,hogy majd főz nekem,de én mondtam,hogy engem vár a vacsora otthon.Szívesen maradtam volna,de gondoltam,hogy mire megfőz,addigra 1,5-2 óra is eltelik és én akkor úgy tudtam hogy másnap korán reggel kell kelnem.Kifizette a sörét és adott egy szelet pisztáciás török csokit.Búcsúzáskor reménykedve kérdezgette,hogy találkozunk-e még?

Otthon(ahol anya pont egy Törökországról szóló utifilmet nézett)kissé megkólintottak,hogy ezt talán mégse kellett volna meg hogy biztos csak szexelni akart.

Ezt követően Szeder kicsit eltűnt.

Rá egy újabb hétre megint találkoztunk,ezúttal egy egész péntek délutánt együtt töltöttünk.Elmentünk bevásárolni a közeli plázába.Mosószert,öblítőt és üdítőitalt vett.A tisztítószereknél volt egy kis gond,mert nagyon fontos volt neki az illat,ennek érdekében még az öblítők kupakjait is lecsavargatta hogy jobban megszagolhassa őket,erre én finoman figyelmeztettem,hogy hagyja abba,mert megbüntethetik lopási vagy károkozási kísérletért.Fogalmam sincs,mi most erre a törvény,de termékeket megfosztani a csomagolásuktól,beleenni,beleinni,belenyúlni vagy beleszagolni szerintem tilos és büntetést von maga után.Én meg nem akartam kellemetlenséget magamnak.Végül egy "Fresh Air" fantázianevű Coccolino illatnál kötött ki mert ugye a szag a lényeg nem az öblítő hatékonysága.

A diáktanyán sütött nekem csípőspaprikás tojásrántottát amihez ezt a görög sajtot meg olivabogyót ettünk.Ilyen finom sajtot ebből a típusból még életemben nem ettem.Jó sokáig voltunk a konyhában közben jókat ironizált a cigisdobozokon található elrettentő képeken(ha még nem említettem volna,dohányzik,de én egy dohányos anya mellett nőttem föl és imádom szívni a cigifüstöt,szóval engem nem zavar sőt szomorú vagyok hogy annyi helyről kitiltották a dohányzást).

A főzőcskézés után bementünk a szobájába.Az ablakból pont egy modern,csupa üveg irodaházra lehet rálátni.Az irodisták kb. egy karnyújtásnyira vannak(nagyon keskeny a köztes utca,mit utca az inkább sikátor)szóval még azt is láthatod hogy milyen videókat néznek a Youtube-on vagy hogy mit művelnek az Arckönyvön.Szerény kis szoba,van benne egy emeletes ágy meg pár kis bútor,egy laptop meg egy nagy gitár,amit egyenesen Isztambulból hurcolt ide magával.És mivel szörnyen közel vannak a szemközti irodisták,az ablak elé fölakasztotta Sandokan lepedőjét(egy nagyobb méretű narancssárga-citromsárga csíkos rongy,amiről nekem mindig a kalózvezér ruhatára jut eszembe). Az nagyon tetszik neki,ha átsüt rajta a Nap akkor olyan narancsos fény dereng a helyiségben miatta.Itt már elszabadultak az indulatok.Játszani kezdett a gitárján,egy török és két nyugati rockdalt adott elő,közben énekelt.Az angol nyelvű számokat nyugatiasan,a törököt törökösen(én ezt nem tudom most itt szemléltetni,de nagyjából olyan,mint ahogyan az arabok meg nálunk a cigányok énekelnek,de azért nem olyan durva dologra kell gondolni mint ami pl.a Muzsika tv-n megy csak emlékeztet rá). Mindegy,nekem ez elég volt ahhoz hogy magamon kívül kerüljek...és csókolózzunk.Igen,ilyen keményen nyomtuk.Csak belenéztem a szemébe és az jutott eszembe hogy mennyire tetszik és...ez lett belőle.Kétszer is megtörtént,jó sokáig tartott.De a Szeder nem az a csókkirály,akiről Fenyő Miki énekelt.Rettenetesen ügyetlenül csókolt,mintha csak ez lett volna az első alkalom.És arról meg csak annyit,hogy előző alkalommal meg akart volna dugni...Szex?Igazából még csókolózni se tud,nemhogy szexelni.Az esemény után meg olyan zavarba jött,mint egy igazi szűz.Like a virgin...énekelte Madonna.Habár az internet korában már bárki képben lehet a szex elméleti oldalával,lehet hogy ő is képben van,csak egy konkrét esetet nem merne bevállalni.Igaz,gyorsan tanul,mert a második menetben már megfogta a derekamat és eléggé mohóvá is vált.De legalább megtudtam,hogy a csókolózás lehet kellemes is,sőt izgató,és nemcsak gusztustalan és kellemetlen.

Ritkán volt alkalmam csókolózni.Az első csókra nem szívesen emlékszem.18 éves kor körül voltam és egy Zs.János nevezetű alkalmi randipartneremtől kaptam,mielőtt fölszállt volna a metróra.Utána soha többet nem jelentkezett.Kicsivel később az 1.barátommal csókolózhattam.Ő imádott az utcán,látványosan,mindenki előtt csókolózni,én nem.2.barátommal meg egy idő után alkalmanként 1 db csókban limitáltam a mennyiséget.A 3-nál,a gyermeki érzelmi intelligenciájúnál meg nem is emlékszem ilyesmire.Szeder előtt legutoljára 2016-ban csókolóztam Vámpír Sanyival,fogalmam sincs már miért.Igazából eddig nem szerettem csókolózni.De legalább most már nem így halok meg.

Utána még heverésztünk egymás mellett az ágyban(szigorúan ruhában,egymást nem érintve)miközben egy régi rockhimnusz szólt.Utána Szedernek le kellett vinnie a szemetet,ha már olyannyira desperate housewife-nak érzi magát.Gondolom otthon semmilyen házimunkát nem kellett elvégeznie mert mindent az anyja csinált.Búcsúzáskor még nagyon mosolygott és integetett.

4 nappal később még tudtam vele beszélni Viberen.Arra hivatkozott,hogy nagyon elfoglalt ezen a héten(ez a múlt hét volt),a következő hétről meg tudtam,hogy 6-án kiutazik a nagybátyjához Németországba.

De azóta se semmi.Ma pontosan 2 hete,hogy utoljára találkoztunk,és 10 napja,hogy utoljára kommunikáltunk egymással.Ez már gombócból is sok.Egyértelmű,hogy fölszívódott.Utolsó üzenetében még persze írta,hogy keresni fog.Azóta is keres.Írtam neki,csak megérdeklődtem,hogy él-e még.Nagy nehezen szemrevételezte az üzenetet,de válasz nélkül hagyta.Ez volt tegnap.Hivatalosan jövő hét hétfő reggel fogom eltűntté nyilvánítani,mert legkésőbb a hétvégén vissza kell hogy érkezzen.

Sokáig még a vezetéknevét se tudtam,de az Arckönyv segített.Nagyon okos ez az Arckönyv,mert rögtön kitalálta,hogy kit keresek.Lehet hogy már a gondolatokban is olvas?A profilja meglehetősen információszegény.Szereti a focit(erről sose esett szó köztünk). Utolsó bejegyzése tavaly volt,hogy fölvették ide a Műszaki Egyetemre.Megtaláltam az apját is.Ő is ugyanazon az egyetemen tanult(nem a budapesti műszakin,hanem Isztambulban),mint ő.A textiliparban/kereskedelemben dolgozhat,több török ruhamárka/ruhagyár is az ismerősei között van.Gyakran ingázik Isztambul és több német város között,ezekről rendszeresen beszámol.Nem túl szép,pocakos ember.Elég sápadt fehér bőrű,mint ahogyan azt Szeder mesélte a családjáról.Szeder az egyetlen barna bőrű a szűk családi körben,az öccse annyira sápadt és szőkésbarna(!) hajú,hogy akár német is lehetne.Igaz,vigyázni kell a film-és képfelvételekkel mert a kamera mindig sápasztja egy kicsit az embert,ezt már több helyen is olvastam a magyarországi cigányokkal kapcsolatban(sok médiában szereplő cigány hírességet fehér embernek hisznek a magyarok jeligével). Szeder is sokkal barnább a valóságban,mint a fényképeken,lehet benne valami igazság.Apuka leginkább családi fotókat és megható idézetes képeket posztol,amiket nem értek,mert török rajtuk az írás,bár neki köszönhetően a család,az anya és az apa,no meg a gyerek szavakat már megtanultam törökül,mert annyit használja őket.A Szirmai Gergelynek volt egy vicces videója a Halálosabb iramban filmek családbarát attitűdjéről,na,az ő profiljáról ez jutott az eszembe.Ez az ember úgy néz ki,mint egy tradicionális családapa,aki az egész életét a családjának szentelte,azon kívül maximum csak a munkája volt/van.Amikor meséltem a Szedernek az anyai dédszüleim életfilozófiájáról(Öttünk,ittunk,neveltünk szép gyereköket,igaz nöm szöröztünk semmit.)akkor fölcsillant a szeme,hogy de hát ez az élet értelme,hogy születnek gyerekeink.Ez nagyjából 120 évnyi lemaradás mentálisan a "művelt" nyugathoz képest,ahol harmincas-negyvenes,szigorúan gyermektelen párok a hasonszőrű baráti párokkal vedelnek a kocsmában és ha van is egy kutyájuk,azt is ivartalanítják mondván ne keljen neki kölyköket nevelnie mert az milyen kibírhatatlanul borzalmas.Pfuj,undorító.És ez a civilizáció.

Apukának a családja a legfőbb kincse.De azért biztos nem örült volna annak,ha a Szeder egyszer csak hazavitt volna terhesen,mint ahogyan azt Péklegény apja is tette amikor hazajött Oroszországból,és közölnénk vele,hogy a kincseskamrája újabb darabbal fog gyarapodni.Azt hiszem azonnal levetette volna magát az első minaret csúcsáról,de előtte még ledobta volna a rakoncátlan fiát is.

Az anyját nem találtam meg.Apuka fotói alapján egy fejkendős,a negyvenes évei elején járó asszony.1993-ban házasodtak össze(Szeder apja nem titkolja a házasságát nem úgy mint manapság errefelé divatos),azóta anyuka nem dolgozik.A mázlista.Szeder szerint dolgozott pár évig a férjhezmenetele előtt.

Szeder egyébként tud táncolni az apja által kirakott fotók alapján.

A családja meglehetősen terjengős,annyian vannak mint az oroszok,olvastam róla hogy Törökországban nem ritka a 300 fős összetartó családi kör se.

Az öccsét nem találtam meg.

Az apja nagyon el van szállva az idősebbik fiától.Az "én jóképű mérnök fiam" írja róla rendszeresen.Biztos örül,hogy az ő külső adottságaival ilyen szép fiút sikerült összehoznia(a kisebbik fiú viszont kiköpött apja). Van egy fotó arról,amikor Szeder elvégezte a BA képzést.Az összes kommentelő úgy gondolta,hogy az élet egyetlen értelme az ilyen szép gyerekek létrehozása.Igen,ők még normálisak.

Szeder apuka szeme fénye,ezt ő(mármint az apa)többször ki is hangsúlyozza.Ajjaj.Valószínűleg Szeder egész eddigi élete másról sem szólt,mint arról,hogy tanulni,tanulni és tanulni,ahogyan azt Lenin elvtárs mondta.Tanulj jól,legyen diplomád,mert belőled majd egyszer nagy ember lesz.Néha kicsit gitározgathatott,de gondolom csókolózni már szigorúan tilos volt.És erre föl mit csinált Budapesten?Csókolózott.Nővérem és anyám szerint a szigorú bánásmód miatt még szexuális tapasztalata sincs.Szerintem azért is vethetett véget a kapcsolatunknak,mert megijedt attól hogy ezért ki fog kapni az apjától.Ha nem is tudták meg az otthoniak(ha csak nem minden nap beszámol nekik az aznap vele történtekről),akkor magát állíthatta le.Pedig szerintem heti 1,pár órás együttlét még nem a világ vége,emiatt még senki se bukott meg az iskolában.

Lehet,hogy Szeder sorsa már előre elrendeltetett és ebbe egy random szerelem már nem férne bele.Tanulnia kell,le kell diplomáznia,el kell helyezkednie egy jó kis munkahelyen,majd ekkor a szülők választanak neki egy megfelelő menyasszonyt,megveszik és berendezik a lakást.Tiszta 120 évvel ezelőtti Magyarország.Csak gondolj arra,hogy mi volt 120 éve itt,és máris megérted őket.Persze nincs semmi bajom a 120 évvel ezelőtti világgal,sőt bizonyos szempontból normálisabb is volt,mint a mai,mint amikor 40 éves szinglik babakocsiban toligálnak kiskutyákat.

Arról is olvastam,hogy a török emberek rendkívül zárkózottak,nem szeretnek beszélni az érzéseikről vagy a problémáikról.Órák hosszákat társalkodnak arról,hogy mit vásároltak vagy milyen az idő,meg milyen szépek a gyerekek,de arról,hogy elégedetlen amiatt,mert megromlott a szexuális élete a házastársával vagy valami még rosszabb,nos,arról nem nyilatkoznak.Valószínűleg Szedernek is az a baja.Képtelen kifejezni azt,hogy mi bántja velem kapcsolatban,ezért úgy vált el tőlem,hogy hadd higgyem azt,hogy még van közös jövőnk.Hiszi is az ember mint a jóslatot,maximum 2 hétig.Elég lett volna annyit írni,hogy "I'm so sorry but I don't want to keep in touch with you",nekem fölösleges,hogy az érzelmeiről írjon.

De legalább anyámnak már nem okoz ez több álmatlan éjszakát.Mert már úgy csinált,mintha már egy családi ebéden lennék Isztambulban,ahol a szülők szúrós szemmel szuggerálnának arra,hogy vegyem föl az iszlám hitet,mert különben nem házasodhatunk össze.Hát,itt még nem tartottunk.Anya az iszlámot tartotta a legnagyobb akadálynak,én meg azt,hogy hogyan tudnék ismeretlen török ételeket főzőcskézni(tudok valamennyire főzni,az alapok megvannak,de a török konyhához nem konyítok).

Amúgy egész jó életpálya-modell lett volna.Soha többé nem kellett volna szégyenkezni a szőrös lábam miatt nyáron(mondjuk már így se kell,mert megtanultam hosszú,laza ruhákkal és szoknyákkal leplezni). Senki se szólt volna meg a túl bő vagy túl hosszú ruháim miatt hogy miért nem öltöztem szexisen.Dolgoznom se kellett volna,szuper.Azt se bántam volna,ha Szeder semmit se segít a házimunkában,ha jól keresett volna.Anyám mellett még a pofámat is megtanultam befogni és azt is tudom,hogy mindennek a kulcsa az engedelmesség.Szóval szerintem ideális muszlim feleség lettem volna,aki bő leplekben jár,folyamatosan kussol és imád otthon ülni a 4 fal között és akinek a nap fénypontja a férje hazajövetele.Csak a főzőtudományon kellett volna csiszolgatni.Akkor se estem volna kétségbe,hogyha felnőttek volna a gyerekek és a fele elfoglaltságom kiesett volna,mert abban,hogy a szobában elfoglaljam magam,mindig is jó voltam.

És hol maradt volna az önmegvalósítás,a karrier?Sehol,és egyébként is,kit érdekel?Engem legalábbis nem.Egyikőjük se hiányzott volna Isztambulban baklavát sütögetve.

Amúgy értelmes fiatalember volt és sok közös volt így első blikkre a családi hátterünkben,kár érte,muszlim ide vagy oda.