Írtam A-nak még a múlt héten,válaszolt is,és 2 levelet sikerült váltanom vele.

Természetesen továbbra se áll kötélnek.De viszont szenved attól,hogy hogy búsulok miatta.Kösszz...Ezt pofonegyszerűen meg lehetne oldani,ha nem vonakodna.

Azt azért mindig is sejtettem,hogy...most nem azt akarom írni,hogy hazudik nekem...ha ezt tenné,akkor is max kegyes hazugságokkal traktrálna,miknek célja,hogy ne szomorkodjak tovább.Azt tudom,hogy valaki kegyetlenül átmosta az agyát a tavalyi téli szünetben.Tippem van(név és elérhetőség a szerkesztőségben),elég csak a közösségi oldalas képgalériáját megnézni,és kiderül,ki nem akarhatta a kapcsolatot.És itt ne barátnőre,vagy barátnő-jelöltre gondoljatok.Ezt az előző bejegyzésben már leírtam.

Egy rövidebb,majd egy hosszabb levelet írt,a hosszabban még hódítási és felejtési tanácsokat is adott.Könnyű erről beszélni,de viszont a nagy szerelmet elfelejteni nagyon nehéz.Szerinte vigasztalódjak másokkal...

Megdícsért,hogy milyen tehetséges vagyok az írásban,milyen szép történeteket írok,és milyen remekül fogalmazok,folytassam csak nyugodtan.Persze nem az ezen a blogon található szörnyűségeket értette a szép írásművek alatt.

Személyeskedni nem személyeskedett,nem adott ki magáról friss infókat.Egyedül arról írt,hogy mennyire gyűlöli magát a történtek miatt.Írtam neki,hogy ez fölösleges,nem szabad gyűlölnie magát.Erre ő:én már csak ilyen vagyok.

Igen,mint Krisztus,aki mindenki bűnét magára vállalta a kereszthalállal.

De legalább tudom,hogy él,és elméletileg jól van.