Lassan végre vége az iskolának.Igaz én rossz kisdiák voltam,mert nem szerettem a konzultációkat.Fenébe,jól elnyúzták,de 3 nap,és végre szabad leszek.Utáltam tanulni a 30+fokban és kötelező köröket lefutni.

Családi nyaralásról szó se lehet,nem engedi meg a buksza.Mármint azt a szerény igényt,hogy 3 fő elmenjen valahová belföldre egy proli szállásra.Az anyagiak mellé még a családtagok összeférhetetlensége is jár:egy hálószobás apartman,anya éjjel 2-ig tévézne,én meg nem,mert aludnék,vagy apa iszogatni szeretne,de anya meg Tailánmennydörgősre akar menni a kedvenc bandájának csápolni,apa erre meg ideges lesz,mert akkor,ha elviszi autóval,akkor ő nem ihat...

Minden nyaralás anya körül forog:ő mondja meg,mi legyen a program,mit gondoljunk a kerek fejű büfésről,melyik matracot vigyük a strandra...stb.

Már évek óta nincs ilyen gondunk.

Nyári gyerektáborban sose jártam,ott ahol laktunk,nem volt ilyen lehetőség,akkoriban még az iskola se szervezett(most már van rá lehetőség).Iskolai táborban voltam egyszer 1 nap 1 éjszakát(1 hetes volt),szörnyű volt.Unalmas.Jött a szokásos kiközösítés,mert én nem voltam alternatív underground művész,ők meg igen,ja meg kiközösítették a kárpátaljai magyar lányt is azért,mert határon túli magyar.Csak én álltam vele szóba.Aztán meg jógázni kellett,szerencsére rögtön az elején volt egy szembehúnyós gyakorlat,és én akkor leléptem.

Tavaly túléltem 3 napot Gömörbögyörőn.Ott aztán se hűtőszekrény,se internet,se villanytűzhely,se mikró,se ágy,se szekrény,se villany,se gáz,se víz,se szék,se tévé,se dvd-lejátszó.Kosz,a földön alvás,éjszaka majdmegfagyás,vécé pottyantós(egy gödör,fölötte 2 deszka,felépítmény egy kis nád-vályog kalyiba,ajtó nincs,az csak egy tarka rongyszőnyeg),mosakodási lehetőség nincs,de van egy közkút 1,5-2 kmre,a falu határában.

Most két hely között vacilálok.

Az egyik a Balatonnál lenne,3 nap,egy művészeti izé,12 ezerbe kerülne,de semmi mást nem tudok róla.

A másik Ópusztaszeren,ez 54 ezer ft,de egy nap híjján egy hét,lovastábor.Több mindent tudok róla,12 évnél idősebbeket várnak.

Ez az 54 ezer elég húzós ár.Az elsőbe biztos elengednek,mert olcsó és biztonságos,de a lovasba nem hinném.Nem tudok lovagolni,de ültem már lóháton.Anyám biztos megfúrja.Nem tőle jön a pénz,de a szellemi befolyása sajnos még mindig elég nagy.Bármikor keresztbe tud tenni.Az,meg hogy csak apa tudja...előbb-utóbb úgyis megmondja anyának.Pedig hajlandó lennék a spórólt pénzemből is áldozni rá.20 ezret állnék én,20 ezer a haviból,további 15-öt meg kérnék apától.És még nem is kértem költőpénzt,bár minek is az oda a pusztába.Apa biztos azért fúrná meg,mert nem tudok lovagolni,pedig elvileg kezdő is mehet.Most megpróbálom magamat lebeszélni róla.Ráadásul ott vannak nyáron is az angolórák.

Marad hát az egész nyári itthonlét.Egyedül a lakásban,mert anya már dolgozik.Mindig mondják,hogy mozdulj ki.Egyedül egy parkban bolyongani nem nagy szám,a zenés-ivós szórakozóhelyek,diszkók untatnak,mozi nem egy társasági esemény,a színházat nem szeretem.