Tegnap megnéztem a Kossuthkifli első részét.Végignéztem.Mind a kb.50 percet.Jézusom.Valaki adja vissza azt az 50 percet az életemből...

Mivel emberemlékezet óta nem készült kosztümös,történelmi vagy annak látszó magyar filmsorozat(mióta én élek,azóta semmi se!),ezért természetes,hogy belenéztem,de Jézusatyaúristen...

Oké,elismerem,hogy nem olvastam az alapul szolgáló regényt.Így magamra vessek,hogy nem igazán értettem,hogy miről szól.Mondjuk hogyan is érthettem volna,ha a szereplők halk hangon motyogtak valamit,ráadásul 19.századi,kaotikus stílusú,latin,francia,német szavakat(néhol még elferdítve vagy fonetikusan  is mondták ki ezeket)is bőven tartalmazó mondatokban.Jó,a halk motyogás állítólag annak volt köszönhető,hogy a nagy nemzeti közmédia átállás miatt akadt egy kis összeomlás itt-ott amott.Volt,ahol még akadozott is az adás.

A történet a napóleoni háborúk idején kezdődött,a győri csatában,pontosabban mondva a csata végénél vették föl a fonalat.Itt-ott füstölt valami,csaptak egy kis mű rendetlenséget,a háttérben békésen bambult egy szép ló,és még talán egy ágyút is betoltak középre.Két fickót láthattunk.Az egyik kedélyesen,részletekbe menően mesélte,hogy hogy végzett egy francia katonával,és bedobott a bozótba egy levágott kart.Lopkodott ezt-azt a halott katonákról,majd a másikkal szépen ellovagoltak a naplementébe(jó,azért a naplemente csak az én költői túlzásom)a fényesre suvickolt pej paripa hátán.Istenem,az a ló elvileg megélt egy véres ütközetet,és úgy néz ki,mintha a március 15-i huszárparádéról hozták volna!Még csak meg se próbáltak egy kis művért vagy műkoszt rákenni.Elmentek egy fogadóba,ahol az egyik elvonult szobára egy foghíjas,csúnyácska lánnyal,akiről kiderült,hogy valójában bombanő és tündér.Méghozzá bejglitündér,mert szex közben elsóhajtozta a fazonnak a bejgli receptjét.Majd fehér galambbá változott,és elrepült a fenébe.

Itt időbeli ugrás jött,máris 1849-ben jártunk.A két fickó megöregedett,az egyik Debrecenben,a másik Sopronban vagy Pozsonyban élt.A debreceni muki majd 40 év után fölvette a kapcsolatot a közben cukrásszá vált másikkal,és rendelt tőle a születésnapjára 30 bejglit.Az öreg cukrász az éjszaka kellős közepén rohant megosztani a hírt,no nem az arckönyvön,hanem az egyetlen lányával.Itt kellemes meglepetés érte,mert lányát azon kapta,hogy egy huszárral hálóingben-gatyában szexel.Azonnal kidobta őket a szakadó esőbe,mialatt a levélke szépen a huszárhoz vándorolt.A fiatalokat egy kedves idős hölgy fogadta be.Ennek a bárónőnek akkora kapafogai voltak,hogy simán ki tudta harapni a pókot a sarokból.

A huszár sikeresen félreértelmezte a levelet,azt hitte,hogy titkos kémjelentés.Mivel a postakocsi-járatok a háborús helyzet miatt szüneteltek,így fogott egy kocsist,aki majd elviszi őt és a bejgliket Debrecenbe azzal a gondolattal,hogy majd ő lesz a nagy országmegmentő,aki leleplezi az évszázad összeesküvését.Közben a bárónő és a cukrász lánya egy drámai szituációban kihisztizik,hogy vigye el őket is magával.

Nem hiszem,hogy a többi részt is meg fogom nézni.Olvasva az emberek reakcióit,körülbelül 10-ből 9-nek nem nyerte el a tetszését.Ez elég rossz arány.Rontja a helyzetet,hogy a mindössze 2%-os nézettséget produkáló Duna tévére száműzték.A kedvenc nézői véleményem az,amiben az egyik kedves néző azt tanácsolja,hogy vágják ki a sorozatból a szexet,a meztelenkedést,és a káromkodásokat,majd tegyék be egy szombat vagy vasárnap délelőtti gyerekmatinéba,mert a gyerekek talán még értékelnék.Továbbá mindenki egyöntetűen panaszkodott az állandó motyogásra.Volt,aki a szerethető,pozitív főhőst hiányolta,mint amilyen Bornemissza Gergely volt az Egri Csillagokban.Ezt a véleményt én is osztom.Igazából nincs benne egy olyan valaki azen első epizód alapján,aki miatt érdemes lenne végignézni ezt.Az idegbeteg és agresszív huszár borzalmas.A cukrász lánya,Estilla igazából semmit se csinál,olyan,mintha ott se lenne.A bárónő még talán elmegy,de a kocsistól kimondottan ideges lettem,egyszerűen irritált a személye,a beszéde,a gesztusai,az egész karakter úgy,ahogy van.A két nagy öreg közül a cukrászt alakító Haumann szerepelt többet,ő rendben volt.A huszár apja,Zimmer Feri nagyon keveset szerepelt,jóformán csak egy ágyban lapított.

Magyar viszonylatban rengeteg pénzt pumpáltak bele,de ez jelen esetben meglátszik a filmen,itt biztos nem volt pénzsikkasztás.Mivel emberemlékezet óta nem készült magyar kosztümös filmsorozat,így vita tárgya,hogy az itt elköltött 800 valahány millió illő volt-e vagy se,mert senki se tudja,hogy mai árfolyamon egy ilyet mibe szabadna keríteni Magyarországon.

Mint tudjuk,Magyarország egyik nagybetege a történelmi kosztümös film.A fénykorszakban,a Rákosi kortól kezdve az egész Kádár korszakon át szinte csak úgy tojta ki magából a filmgyár a történelmi filmeket és sorozatokat:Föltámadott a tenger,Egri Csillagok,Kőszívű ember fiai,Csínom Jankó Csínom Palkó,Rákóczi hadnagya,Tenkes kapitánya,Névtelen vár,Fekete város,Koppányi aga testamentuma,Daliás idők...és a sort hosszasan lehetne folytatni.Igen,mindezt az úgynevezett szociban.Ezek szerint a szoci nemzetibb éra volt,mint a mai,mert akkor bőségesen készülhettek olyan filmek,amik láttán méltán lehettek büszkék a magyarok a múltjukra.Igaz,túlsúlyban voltak a forradalmi filmek,amikkel a korabeli rendszer rokonszenvezni tudott,és volt számos téma,ami még véletlenül se kerülhetett filmre.Ezeket a filmeket azóta már rongyosra játszotta a magyar televízió.Ezek szép és jó alkotások,de már sajnos bizonyos téren elsiklott fölöttük az idő.

A rendszerváltás óta katasztrofális a történelmi filmek helyzete.Alapvetően 3-féle készült.Az egyik a mély depresszíós,fölvágom az ereimet stílus(Hídember,Sorstalanság),a másik a Koltay nevével fémjelzett,Franco Neroval dúsított szakrális nemzeti stílus(Honfoglalás,Sacra Corona),a másik meg a debilen ökörködő(Magyar Vándor).Tessék hát választani!Ha nekem mindenféleképpen választanom kellene,akkor szerintem a rendszerváltás utáni idők legjobb történelmi magyar filmje a Sacra Corona,abban legalább jól nézett ki Szent László,és kétszer is láthattuk félmeztelen.Az őt alakító színész,Szarvas Attila mostanság leginkább arról nevezetes,hogy ő Gregor Bernadett férje.11 évesen láttam ezt a filmet,és a jóképű László igen nagy hatást tett rám.Így a cuki Szent László miatt megnéztem vagy pár százszor ezt a filmet.Jó,lehet hogy csak a cuki pasi miatt,de legalább ebben tisztességesen nézett ki a főszereplő.Igaz,Lászlónak szinte semmilyen személyiséget nem adtak,gondolom ezért is kellett levetnie a felsőjét...Mellesleg a Hídember nézhetetlen,emberi fogyasztásra alkalmatlan,annál már van egy sokkal jobb filmföldolgozása Széchenyinek,a Széchenyi napjai című minisorozat.(Természetesen ez is békeidőkbeli darab.)Ott van még a 3 műfajba be nem sorolható Sobri film,ami akciózni akart,de nem ment neki,ennek is egyetlen pozitívumaként Szarvas Attila dekoratív megjelenését említeném.Sorozattal az elmúlt 25 évben senki se próbálkozott,kivéve talán a Sobri-sorozatot,amit kb. rajtam kívül a kutya nem ismer.Ezt jó,ha egyszer adta az MTV(magyar televízió).És van még egy minisorozat,amit aztán tényleg senki se ismer,ez a Mátyás,a sosemvolt királyfi.Majdnem dobozban maradt,az MTV szerintem csak egyetlen alkalommal sugározta.Mindössze pár jelenetfotó és egy youtube-ra föltöltött egyperces emlékeztet arra,hogy van ilyen egyáltalán.Na,erről aztán árad a szegényszag.

Földolgozandó téma és életrajz lenne bőven.Nincs még film István királyról és az ő "nagy" művéről,nincs egy rendes film Mátyás királyról és Hunyadi Jánosról,nincs film Mohácsról és a Dózsa-féle parasztfölkelésről,kellene egy Rákóczi Ferenc film is,és egy filmecskét vagy sorozatot igazán megérdemelne az elfeledett Zsigmond király is,az Anjoukról nem is beszélve.Jöhetne egy igazán normális film Széchenyiről is,és Kossuth meg 48 is kaphatna filmet.De a 20.században is annyi minden történt:az utolsó magyar király,IV.Boldog Károly,Horthy Miklós,Trianon,Magyarország a II.világháborúban,Don-kanyar,komcsi hatalomátvétel,Rákosi Manó,1956,Nagy Imre,Kádár János,rendszerváltás...Készülhetne osztrák-magyar koprodukcióban egy korszerű Sisi film is.Egyébként készült volna egy Toldi-film is a Vajna érában,de azt már a kezdeti fázisban elgáncsolták,így már tudja a fene,hogy milyen lett volna.Toldi film nix,bugyuta Kossuthkifli yes.Jelen tapasztalataim birtokában inkább adták volna ezt a rengeteg pénzt a Toldi produkciónak.

Mert ha ez így halad tovább,akkor nézhetjük Báthory Erzsébetet szlovák és francia tálalásban,és körmünket rágva izgulhatunk Szulejmán szultán legújabb kalandjain,és nézhetjük a mohácsi csatát török szemszögből.Bár őszintén szólva,szerintem ahhoz képest,hogy törökök,nem tálalták sértően a mohácsi csatát.Szulejmán még volt olyan rendes,hogy kihúzta II.Lajost a folyóból.Igaz,ez nem így történt,de legalább megpróbálták kozmetikázni a helyzetet.A tót Báthory földolgozás egész jó lett,legalábbis az vesse rá az első követ,aki ennél jobb filmet rendezett a 3 részre szakadt Magyarország koráról az elmúlt 25 évben.Ugye,hogy nem jelentkezik senki sem?