Visszamentem az iskolába.

Az első nap nagyon rosszul indult,kisírt szemekkel ballagtam az iskola felé,mert ébredéskor belekönyököltem Rupert arcába,pontosabban Rupert arcképébe.A kép belekeveredett a takarók közé,és én meg véletlenül belekönyököltem,miközben az órát kerestem.Egy tompa roppanás,és elbőgtem magam.

Utánaszámoltam,hogy iskolai kötelezettségeim miatt leghamarabb csak csütörtökön tudom orvosolni a balesetet.Megpróbáltam anyát rábeszélni,hogy ő úgyis leteszi a munkát délután 2-3 óra magasságban,sőt,van amikor már délelőtt végez.Így elvileg el tud menni valamelyik környékünkön lévő barkácsáruházba keret nélküli,fémkapcsokkal parafa-laphoz rögzített üveglapot venni.

Anya erre iszonyúan mérges lett,és jól megríkatott.

Egész reggel sírtam,míg végül megenyhült:megígérte,hogy délután elmegy,és vesz.

Ebben kissé kételkedek,mert volt már,hogy anya becsapott.Apa maximum csak kegyes félrevezetéseket alkalmaz velem szemben "kicsi még,úgyse tudja"jeligével,de anya sokszor direkt becsap.

Igazából én szerény vagyok,a szüleimmel szembeni követelőzés nem szokásom.

Lehet,hogy csak azért mondta,hogy hagyjam abba a bömbölést.

Van új tanár,aki 1848 fanatikus,és aki valamilyen jóképű huszárokat is ígért.

Többnyire az előző félévben megkapott szigorú tanár úrral leszünk,illetve maradt egy tanár nőnk régről.

Meg persze a kis öreg.

A vizsgáim egyébként jól sikerültek,mind 5-ös lett,pedig egyetemes töriből azt hittem,hogy megbukok.Tücsköt-bogarat összetanultam belőle,errefő beszélhettem a kiselőadásomról,amit már amúgy is szinte kívülről megtanultam.Magyarból a tanárnő nem is nagyon engedett kibontakozni,igaz,sikerült kihúznom a leggagyibb tételt,a mohácsi vészt....

Kevésbé fontos,hogy történt egy kisebb csoda:az egyik évfolyamtársam szakított a barátjával,akit most az egyszerűség kedvéért nevezzük Mr Kicsimnek,mivel mindig Kicsimnek hívta évfolyamtársamat.Pedig már jegyben is jártak,igaz,nem sokáig.Valami 5-6 év után mentek szét.(Pontosan 6 és fél év után.)Nem indokolta különösebben a szakítást,csak hogy legyen vége,és kész.Á,voltak ott gyanús jelek,amik már tavaly ősszel látszódtak. Évfolyamtársam minden tanítási nap után rohant találkozni Mr Kicsimmel,és Mr Kicsim szinte minden nap várta az iskola előtt,tehát szinte nem volt nap a héten,amikor ne találkoztak volna.Évfolyamtársam talán így próbálta menteni a kapcsolatot.Baj volt,hogy Mr Kicsimet megkörnyékezte valami gonosz Bella,akivel azóta már össze is jött,tehát évfolyamtársam félelme nem volt alaptalan.

Egyébként volt egy jó beszélgetés:

-Miért nem márciusban ünnepeljük a karácsonyt?

-Miért?

-Mert mostanában karácsonykor sosem esik a hó.

-Miért,te karácsonykor a havat ünnepled?És szerinted mit szólna ehhez Isten?

-Isten nem akarja,hogy az emberek szomorúak legyenek karácsonykor azért,mert nem esik a hó.