Múlt hét csütörtökön,Valentin-napkor eltemettünk apát,pontosan 2 héttel a halála után.Jó sokára kaptunk időpontot,sok a halott ilyenkor a szokásos járvány miatt ami előszeretettel öli meg ilyenkor a nagyon öreg vagy nagyon beteg embereket.Nyáron meg biztos a kánikula miatt sok a halott ezen emberi szegmensekben.A temetkezési iroda munkatársa először 13-át akarta,de anya hallani sem akart róla,így rakódott át 14-ére,erre a nővérem meg megszólalt,hogy az meg pont Valentin-nap...

Apa a halálos ágyán arról próbált beszélni,hogy temessük a szülővárosába vidékre mert az milyen jól megközelíthető autóval.Szegénykém önmagából indult ki,hogy ő milyen remekül meg tudná a helyszínt közelíteni autóval...De mi nem fogjuk megtartani az autót a hagyatéki tárgyalás után,szóval mindenféleképpen egy fővárosi temetőt kerestünk.Arról nem is beszélve,hogy anya nem akar találkozni a rokonokkal,plusz,ha netalántán falusi mércével mérve kicsit elhanyagolódna a sír,akkor a szájára venne minket a falu,elnézést,kisváros.

A hozzánk legközelebb eső temetőbe nem temettük.Közel lett volna,de túl drága,és a sír időnkénti megváltása is drága lett volna.Végül jó messze helyeztük végső nyugalomra az Új Köztemetőben,aminek 3 milliónyi "lakosa" van.Tisztára mint egy város a városban.Annyira azért nem új,mert már a 19.század 2.fele óta temetnek ide.Itt is van pár nagy ember,mint Nagy Imre sőt még Péklegény egyik őse is itt nyugszik,de már nem rémlik,hogy a festőművész vagy a zeneszerző-e a kérdéses ős.

Anya szerint először valami gáz részre akarták apát temetni,de onnan elsikerült helyezni egy konszolidáltabb helyre.

Gyönyörű tavaszi idő volt a temetés napján.Apa az egész országból,sőt kicsit majd' az egész Kárpát-medencei magyarságból személyesen ismert embereket a munkája miatt.Természetesen nem mindegyik kapcsolata volt egyformán erős.Olyan 40-50 ember jött el,olyanok is,akiket nem vártunk.Persze az ő ismerősei között is már vannak olyanok akik vagy már meghaltak vagy betegek.

Anya kénytelen volt újra találkozni szeretett rokonaival.T.keresztanyám és családja is eljött,T.keresztanyám meglepően jól és egészségesen nézett ki,állítólag életmódot,vagy legalábbis menüsort váltott.Keresztapám megőszült azt kész.A fiaik kissé megpuffadtak de fölismerhetőek voltak.Apa nővére is hozta népes családját,bár szánta-bánta,hogy a fia képtelen volt eljönni mert előző nap megszületett a legkisebb unoka,egy újabb fiú(apai nagynénémnek összesen 4 unokája van,2 18-20 éves fiú a lányától,egy 2-3 éves forma kislány és ez az új kisfiú a fiától). A férje elég rosszul nézett ki,sárga volt nagyon,anya szerint ő lesz a következő a sorban.Nagynéném viszont remekül festett,ő biztos elél 80 valahányig mint az anyja.Ott volt még anya idősebbik nővére is a fiával.M.néni méltó módon kiérdemelte a temetés legrosszabbul öltözött meghívottja képzeletbeli díját.És itt ne valami szegény,nélkülöző kisnyugdíjast képzeljünk el,aki számára iszonyatos anyagi megterhelés még egy pár ezer forintos fekete kínai pufikabát megvásárlása is,hanem egy olyan nyugdíjast,akinek még a bőre alatt is pénz van.Magas beosztásban rengeteg pénzért dolgozik,zsíros nyugdíja van és további fél millió forint folyik be neki havonta részvényekből.Szóval M.néni a gazdag rokon,körülbelül olyan havi több mint 1 milliót gyűjt be.Így teljesen érthetetlen volt számunkra az outfitje.Jó,egy kicsit jobb fekete szövetkabát olyan 100 ezer forintról indul,de ez neki meg se kottyant volna anyagilag.Meg egyébként is érthetetlen,hogy egy magas beosztású vezetőnek miért nincs legalább egy darab ünneplő fekete szövetkabátja?Vagy bármilyen egyéb konszolidáltabb színű ünneplő kabátja.Hogy mi volt rajta?Egy rossz kis rövid fazonú középkék steppelt,kicsit gyűrött pufikabát.A nyakában egy tarka,'80-as,'90-es évekbeli nőcis mintájú vékony kendő.Valami puruttya,de legalább sötét színű nadrág.Különlegesség,hogy sikerült megjegyeznem a cipőjét,mert ugye azt az élienek által elrablott emberek is ritkán tudják megmondani,hogy milyen a földönkívüliek lábfeje,de én most megtudom:egy formáját vesztett,lapos talpú,fekete velúrbőr bokacsizma volt rajta,amiről már a stratégiai helyeken simára és szürkére kopott a velúr,ezáltal úgy tűnt,mintha koszos lenne.Egyszóval M.néni ruházata olyan volt,mintha az ismert turkálólánc kukájából mentette volna meg azokat a ruhákat,amik már végképp senkinek se kellettek.Anyai nagyapám temetésén anya látott egy idős nőrokont,aki egy búzakék kabátban jött el,de annak nagy valószínűséggel tényleg nem volt pénze csak arra az egy alkalomra egy fekete kabátot vásárolni.De M.néni,aki vadonatúj BMW-vel jár és milliós fáraó-síremléket csináltat a szüleinek?

Indulás előtt anya nővérem szettjével is elégedetlen volt,mert a testvérem barna táskával érkezett.Meg leszakadt gombú kabáttal.Egy gomb fölvarrva,de barna retiküllel tilos jönni,velem kerestetett anya egy nem létező fekete ridikült,ami természetesen nem lett meg.Még milyen jó,hogy nővéremnek nemrégiben tönkrement a piros retikülje...

Eljött I.néni is,aki a társasházból ismer bennünket és anya munkatársa.I.néninek is pénz van a bőre alatt is,de mégis úgy néz ki,mint egy félhajléktalan kisnyugdíjas.Ő volt a második legrosszabbul öltözött milliomos nyugdíjas a temetésen.I.néninek még egyetlen darab normális fekete ünneplő öltözéke sincs.Bánom is én,hogy '70-es,vagy '80-as évek divatja,de az a ruha,amiben éli életét,az nem ilyen helyre való.

Nem volt nyitott koporsós temetés.Jobb is.Majd' 4 éve apa anyját vagy 30-40 percig néztük a koporsóban,mert késett a pap.

Anya előre kérte,hogy csak instrumentális komolyzenei aláfestés legyen,ne holmi nyálas,szentimentális popslágerek a halálról,a búcsúról,az elmúlásról mint anyai nagyapám temetésén.Igaz azt T.keresztanyám intézte.

Katolikus szertartás szerint temettük,idősödő pap jött,de legalább reverendát viselt.Apa nővére szerint nagyon szépen beszélt.Az egyházi szövegeket ő válogatta össze,hogy miből mit idéz,de a családra vonatkozókat anya írta össze neki.De még így is becsúszott egy "szeretett Manyika",ami stílus egyáltalán nem jellemző anyára.

Nővérem nem hozta magával unokaöcsémet,aki iskolában,majd az apjával volt.Én 6 évesen ott voltam anyai nagyanyám temetésén és semmilyen szinten nem rendített meg,szép,napsütéses idő volt és ugrabugráltam a sírok között,ennyire emlékszem.Igaz unokaöcsém pont most kezdett el rettegni attól,hogy mind meg fogunk halni,köztük ő is.Igaz,senki se hozta el magával a kicsi gyerekét vagy unokáját,csak ő lett volna az egyetlen gyerek.

A sírba bedobandó nővérem anya kérésére vett 3 szál virágot,anyának egy szál vörös rózsát,mert mégiscsak Valentin-nap volt,meg egy fehéret magának,meg nekem egy rózsaszín jácintot.Végül is közeleg a tavasz,és egyébként is az utolsó virágok,amiket vett nekem apa,egy rózsaszín és egy fehér jácint volt.A többség fehér rózsát vagy kálát dobott be.

A lehető legpocsékabb úton terelték a menetet a sírhoz,gondolom ezért is külön fizetni kellett volna.Áthajtottak minket egy sáros földúton,hogy nézzük meg,milyen kísértetiesen szép még fényes nappal is a temető misztikus erdeje ami telis-tele van elhagyatott sírkövekkel meg egy lefejezett angyallal.És a nővérem pont aznap,a temető felé utazva a villamoson mesélt el egy kísérteties sztorit.

A legnehezebb az volt,amikor a koporsót a sírba helyezték.Itt tudatosult bennem,hogy apa tényleg meghalt,és nem csak a kórházban van.Csak itt,ekkor láttam anyát sírni.

Utolsó előttiként a sírásók távoztak,akik alig győzték várni,hogy kapnak-e valamit.Anya adott nekik egy 5000-est,rosszallásaink közepette.A temetői fotós is hozzánk sertepertélt az elején,de azt anya még nagy öntudatosan elhajtotta,mondván ízléstelenség egy temetésen fotózni.Hát,sokan lesik a pénzedet egy temetésen,gondolom az esküvőkön is.

Legutoljára apa nővéréék mentek el akik a kapuig sétáltak velünk.Sikerült kettesben maradnom nagynénémmel és faggatnom a családfakutatásáról.Csak az ükszülőkig jutott.A családjuk valami szegény kisnemesi família(amiből apa származott). De ott elakadt,hogy el kellene menni plébániára,esetleg levéltárba is meg az ő és apa anyja Tiszaugról származott,és oda is el kellene menni,az meg már messze van...

Nagynéném kérdezte,lesz-e halotti mise,de anya szerint nem.